A Műcsarnok három termében megvalósuló, az életmű sokféleségébe betekintést engedő retrospektív kiállítás újdonság, hiszen ezek a munkák egyidejűleg még nem szerepeltek. Az absztrakt és figuratív festmények, a hajlított acélszobrok, a kinetikus installációk jól reprezentálják Cseke Szilárd komplex munkásságát. Most látható festményei és térbeli alkotásai folyamatban lévő változásokat reprezentálnak, vizuális modellekként értelmezhetők, akár szimbolikusan dekódolhatók. Cseke Szilárd munkássága egy reneszánsz ember sokoldalúságát, alkotókedvét és műfaji tágasságát mutatja. Szabadságvágya arra inspirálja, hogy újabb és újabb művészeti nyelveken megszólalva fejezze ki önmagát.

Cseke Szilárd legjelentősebb nemzetközi szereplése 2015-ben az 56. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában megvalósult, Fenntartható identitások című kiállítása volt, German Kinga kurátori koncepciójával. A tárlat katalógusában Barabási-Albert László is megfogalmazta gondolatait, akivel most a Műcsarnokban tudatosan kerültek időben egymás mellé. Barabási-Albert így ír; „Az életünket szegélyező digitális nyomok felhasználásának mikéntjén töprengünk, figyelembe kell vennünk, hogy ez a vita nem csak a múltunkról szól, hanem – tekintettel kiszámíthatóságunkra – a jövőnk a tét... s ez sokkal értékesebb, mint amilyen a múltunk valaha is volt.”

A kiállítás kurátora: Fazakas Réka