Csilléry Orsolya művészetének legfontosabb jellemzői a képek míves megmunkálása, a különleges grafikai módszerek használata és a magyar művészeti és eszmei hagyományok ápolása. Munkáira hatással van a magyar pásztorművészet és népmesék hiedelemvilága, motívumkincse. Felsőfokú tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán és a velencei Scuola Internazionale di Grafica művészkönyv szakán végezte.

A kiállítás címe számos értelmezésnek ad teret az alkotó munkásságának ismeretében. A sárarany szó a régi magyar nyelvben a tiszta arany, a színarany elnevezése volt, vagyis sár(ga)arany. Az aranynak ez a megmunkálás előtti állapota, ahogy a természetben, a földből vagy patakból előkerül. Vagyis az anyag megnevezése analógiaként működik a műalkotás létrehozásának folyamatával, mivel az anyag a megmunkálás által válik alkotássá, műtárggyá. Ugyanakkor a szóban szereplő sár, mint a földnek vagy a talajnak egy állapota, izgalmas a művész számára úgy is, mint egy olyan szubsztancia, ami az aranyhoz képest értéktelen, de az erdő mélyén van, lehullott ágakkal és levelekkel kiegészítve már az élő anyagot, a humuszt is alkotja, amely a természeti lények életéhez és halálához elengedhetetlen. Ezért ebben a kontextusban az elmúlás jelentését is hordozza. Eközben természetesen a két anyag finom ütköztetése a szóösszetételen belül, mint az anyagiság skálájának két szélső értéke is felmerülhet bennünk értelmezésként.
Kiállításunkban a fő hangsúlyt a Róma környéki és a Kárpát-medencei táj ihlette tájképekre helyezzük. Ezek a képek főleg színes ceruzával készültek akvarell aláfestéssel, nagy méretben, és különleges atmoszférát teremtenek. A tájábrázolások szokásos színállása mellett bátran használja a sárga vagy a lila árnyalatait az ég vagy a talaj színezéséhez. E tájportrék fő rendezőelve a fa motívuma, úgy is, mint az erdő alkotóeleme, illetve úgy is, mint egy tervezett tájelem az ember alkotta kertben. Ezek a képek szellemi térképként is felfoghatók, amelyben egyszerre jeleníthető meg az emberi és a kozmikus lépték.
A tájképek mellett Csilléry könyvillusztrátori munkáiból is bemutatunk egy válogatást. Az alkalmazott munka szervesen illeszkedik az alkotó œuvre-jébe, mivel az illusztrált könyvek vállalásakor fontos szempont a művész önazonosságának megtartása.
Csilléry Orsolya az autonóm grafikai munkásság és az alkalmazott könyvillusztrálás mellett egy ma már nagyon ritka műfajjal, művészkönyv-tervezéssel is foglalkozik. Ezen könyvek esetében minden egyes folyamatot ő készít el, a tervezéstől a metszésen, a betűk szedésén át a nyomtatásig. A kiállításon két ilyen könyvet mutatunk be.
A művész Zebegényben él és alkot, ahol férjével, Fenyvesi Gábor festőművésszel egy művészeti magániskolát is működtet, amelybe a kisgyermekkortól a felnőttkorig járnak hozzájuk tanítványok.