A tartalomból.

Bán András cikke Kiss-Kuntler Árpád frissen megjelent könyve kapcsán tekinti át a fotográfus életművét.

Kerekes Gábor hetvenes évekbeli munkáiról Zsoldos Emese írt értő elemzést.

Kincses Károly egyetlen képet választott a hetvenes-kilencvenes évekbeli fotográfia jellemzésére: Freidmann Endre, „Halálos baleset Budapesten” című képét.

Vajon milyen munkákákat rejt az Esterházy Alapítvány gyűjteménye? Erről írt Ébli Gábor.

Az Albertinában rendezték meg Francesca Woodman retrospektív kiállítását. Az alkotónőről és munkáiról Bordács Andrea írt elemzést.

1944-45-ben, a második világháború utolsó szakaszában Amszterdamban az ellenállás tagjai fotók készítésével igyekztek segíteni a szövetségeseket, illetve a Londonban székelő kormányt. Ezekből a képekből rendezett kiállítást a FOAM. Szentirmay Réka cikke mutatja be a képanyagot.

Básthy Ágnes írása azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy az almúlt évtizedekben milyen intézményi környezetbe ágyazódott be a magyar fotográfia és milyen előnyök, illetve hátrányok származtak ebből.

Az Antal-Lusztig gyűjtemény egyik az ország legnagyobb magángyűjteményének. Ébli Gábor írása a gyűjteményben található fotóalapú munkáit emelte ki cikkében.

keresztes-zoltán Underdogimages című könyve és kiállítása kapcsán Csontó Lajos írt a szerző képeiről.

Gink Károly fotóival számos könyv jelent meg, aminek Budapest, a budapesti épületek, a budapesti környezet a tárgya. Ezeket a műveket tekinti át Pál Gyöngyi cikke.

Karvalits Ferenc gyűjteménye elsősorban kortárs és modern fotográfiai munkákat tartalmaz és nem csak a kortárs magyar alkotóktól. Az olvasót Ébli Gábor vezeti be a gyűjteménybe a legérdekesebb munkákon keresztül.

Eleanor Macnair munkáit a Mai Manó Ház mutatta be. Kemenesi Zsuzsanna részint bevezet a fotográfusnő munkáiba, részint ki is egészíti azzal, hogy párhuzamot is von Farkas Antal Jama munkával.

A vetített kép, bár ritkán gondolunk rá, évszázadok óta kíséri az életünket. Ennek a történetébe Kolozsi Sándor cikke vezeti be az olvasót.

Lajti Virág és Csizek Gabriella Szipál Márton életművéből rendezett kiállítást a MODEM-ben. A kiállításról és a Szipál életműről Sas Liza írt tanulmányt.

A XIX. században számos módszer létezett a fotográfiák színezésére. Farkas Zsuzsa cikke a Magyarországon. 1847 és 1867 között keletkezett színezett fotográfiákról és a színezett fotográfia korabeli mestereiről írt.