V. Művészkönyv Triennálé - Martin | Barabás Márton, Bokor Dorottya, Cifra-Jakubik Anett, Balla Dóra, Fejes Barbara, Fekete Szilvia, Haász Ágnes, Kiss Ilona, Kiss Botond András, Pál Csaba, Pézman Andrea, Richter Sára, Sejben Lajos, Simon Ilona, Szirányi István, Szíj kamilla, Városi Gabriella, és még sokan mások
kurátor | Gina Renotiere, Jarmila Kovacova, Adam Galko
megnyitó | 2025. október 11. 11:00
a kiállítást megnyitja | Szirányi István
web | https://www.miskolcigaleria.eu...
a kiállítás bezárása | 2025. november 16.
cím | Miskolci Galéria, Rákóczi-ház, 3530 Miskolc, Rákóczi u. 2.
V. Művészkönyv Triennálé
Martin (SK), Olomuc (CZ), Łódź (PL), Miskolc (HU)
Kurátorok: Jarmila Kováčová, Gina Renotière
A művészkönyv-triennálé a közép-európai kulturális térben olyan alkotók számára nyújt platformot, akik a könyv médiumát a művészi inspiráció tartós forrásának és az egyéni alkotói programok alapjának tekintik. Ezen erőfeszítések végén egy igazi műalkotás születik: a művészkönyv, amely a művészeti, kézműves és technikai diszciplínák egyedülálló ötvözete, személyes művészi nyelvezettel és sajátos látásmóddal.
A kortárs képzőművészetben a művészkönyv sokféle megközelítése korlátlan lehetőségeket kínál az alkotóknak. A képzőművészethez hasonlóan teret kínál a kísérletezésnek, a formával, a tartalommal és a közönséggel való kommunikációval való játéknak.
A művészkönyvek gyakran tartalmazzák a szöveg és a kép arányos egyensúlyát, ahol a szavak és a vizuális elemek harmonikusan kommunikálnak egy könnyen érthető nyelven. A teljesen megvalósult művészkönyvek tartalmazhatnak ugyanazon művész által készített szöveges és vizuális elemeket, tipográfiai terveket, tisztán vizuális műveket vagy fotókönyveket. Azokban az esetekben, amikor a művészkönyv nem tartalmaz szöveget, a vizuális információ veszi át a vezető szerepet, és gyakran közvetíti a könyv üzenetét. A könyv vagy a mű címe gyakran kulcsként szolgál a könyv jelentésének megértéséhez.
A kiállításon olyan kísérleti könyvek is szerepelnek, amelyek megkérdőjelezik e művészeti műfaj hagyományos definícióit. Ezek a művek új narratív formákat fedeznek fel, és megkérdőjelezik a történetmesélés és értelmezés hagyományos módjait. A példák között szerepelnek könyvtárgyak, könyvinstallációk, videokönyvek és új médiában megjelenő könyvek. Ezeket a műveket a vizuális művészet kortárs irányzatai által befolyásolt egyéni művészeti koncepciók alakítják, és gyakran a közönség aktív részvételét igénylik.
A művészkönyv meghatározása magában foglalja az olyan művészi stratégiák felismerését, mint a töredezettség, az idézés, a kisajátítás, a sokszorosítás és a multimédiás megközelítések. Ugyanakkor elengedhetetlen a kreatív alkotások e folyamatos áramlásában rejlő jelentések és üzenetek azonosítása.
Az ötödik művészkönyv-triennálé a művészkönyv egyedi intermediális elrendezésére reflektál. Olyan művészek munkáit mutatja be, akik térbeli kompozíciókkal kísérleteznek, és az általános vizuális élmény fokozása érdekében installációkba integrálják az elemeket.
A kiállítás változatos formákat mutat be, köztük ötletes módon hajtogatott műveket, laza lapkompozíciókat és könyvek által inspirált térbeli tárgyakat. Bár a művészkönyvek készítésének elsődleges médiuma továbbra is a papír, az idei triennálé fából, textilből, fémből, üvegből, műanyagból és más anyagokból készült műveket is bemutat.
A kiállítás fontos része az interaktív, „megfogható” könyvtár, ahol a látogatók első kézből fedezhetik fel a könyves műtárgyakat. Ezt a részt kifejezetten a fiatal közönség számára tervezték, azzal a céllal, hogy elősegítse a művészeti és irodalmi kultúra megbecsülését.
A martini nemzetközi kiállítási projekt nemcsak a művészkönyvek készítésének folyamatát vizsgálja, hanem a kortárs képzőművészetben és a könyvkultúrában betöltött jelentőségüket is. A visegrádi országok művészeinek részvételével a triennálé rávilágít a művészkönyv mint fejlődő művészeti médium jelentőségére.
Ne elégedjen meg az artKomm levelek olvasásával!
Az ikOn weboldalán kilistázhatja a mai/holnapi/holnaputáni eseményeket!