BEMUTATKOZIK tárgytalan ige
3. (bizalmas, gúnyos) <Személy számára idegen, ismeretlen személy előtt v. új társaságban> ügyetlenséget, tapintatlanságot követ el, v. akaratlanul feltárja hátrányos tulajdonságait, leleplezi magát. (pl.) No, te szépen bemutatkoztál! Mondhatom, alaposan bemutatkozott. Előttem már bemutatkozott, nem kérek többet belőle.

Az első benyomás a legfontosabb, szokták mondani. A különböző társas interakciókban bizonyos társadalmi normák nyújtanak segítséget – ezek írják elő például azt is, hogy bizonyos helyzetben kinek és miként illik bemutatkozni. Útmutatót adnak ahhoz, hogy miben rejlik a tökéletes kézfogás vagy a pár, emlékezetes sorba sűrített személyiség tudománya. Azonban a bemutatkozás még a legnemesebb intencióinkkal együtt sem lehet mindig sikeres, a kiállításunkra készülve pedig meg is tapasztaltuk a kihívásait. Kinek, milyen körülmények között és mit szeretnénk – egyáltalán mit tudunk – megmutatni magunkból, egyesével és közösségben?

Végül úgy döntöttünk, hogy az összeférhetetlenségek egy lehetséges válasszal való elrejtése helyett erről a speciális szituációról fogalmazunk meg állítást és az illedelmes bemutatkozás helyett az önként lelepleződést választjuk. Megosztjuk a régóta fiókban porosodó ötleteket; az új művek kezdeményeit; gondolkodunk a már létező munkák alternatív olvasatairól. A korábbi sorozatainktól adott esetben
témájában vagy eszközhasználatában eltérő, az alkotói munka különböző szakaszaiban járó műveinkkel úgy mutatkozunk be, ahogy valójában vagyunk: az örökös változás és útkeresés egy pillanatában, egyénileg és közösségben is félkészen.