Az 1950-es évek vége és az 1960-as évek eleje egy olyan fiatal generáció jelent meg a győri kortárs művészeti szcénán, amelynek tagjai - pl. Lakatos József, Patay Éva, Karczagi Endre és Karczaginé László Enikő – újfajta stílusnyelvezetekkel kísérleteztek (pl. absztrakt konstruktivizmus, expresszionizmus és organikus művészet) és próbálták lezárni az ’50-es évek sikertelenségeit. Ebben a kontextusban fog Karczagi Endre kibontakozni és a magyar neoexpresszionizmus egyik kiemelkedő alakja lenni Veress Sándor László és Sváby Lajos mellett. Annak ellenére, hogy anyagi és magánéleti okokból nem tudta elvégezni a Képzőművészeti Főiskolát, a műalkotónak mindig is sikerült egy sajátos fejlődési útvonalon keresztül kibontakoznia. Az egri főiskolán Jakuba János tanítványaként tanult, s eközben egy szoros szakmai barátságot kötött Giczy János, Dohnál Tibor és Ezüst György festőművészekkel. Mosonmagyaróvárra 1962-ben érkezett, ahol gyorsan bekapcsolódott a kortárs képzőművészeti életbe. Az 1960-as és 1970-es években Karczagi Endre festészete szervesen bekapcsolódott azokba a stíluskeresésekbe, melyek Lakatos József, Dohnál Tibor és Duschanek János művein keresztül is megjelentek. Ezentúl Sváby Lajos és Veress Sándor László 1970-es években megfestett groteszkszerű és cinikus expresszionista nyelvezete mély nyomot hagyott a festőművész vizuális nyelvezetében.
A kiállításon szereplő műveket társadalmi tükörképként vagy parodisztikus fegyverként is értelmezhetjük. Karczagi sohasem tartotta magát egy világmegváltó egyéniségnek, ugyanakkor sohasem bízott a műkereskedelemben és festményeiben mindig is az „ego” és a „vászon” közötti harc jelent meg. A kísérleti művészet mögött egy ösztönös hajlam rejlik az öndefiníció megragadása mellett. A humor, groteszk, és a szatíra egyben társul az önfeledt társadalomkritikával és a történelmi öntudat teljes átértelmezésével együtt. Az általa feldolgozott témák nemcsak bibliaiak, hanem történelmi jellegűek, viszont az ábrázolási típusai nemcsak korszerűek, hanem sokszor a régi mesterek (barokk művészet, Caravaggio, El Greco, Zurbarán), és a mexikói monumentális muralizmus (pl. David Alfaro Siquieros) vizuális nyelvezetéből merítenek.

Hansági Múzeum
intézményvezető  Czuppon Tamás, régész, igazgató
üzemeltető   Mosonmagyaróvár Város Önkormányzata
cím    9200 Mosonmagyaróvár Fő utca 19.
Térkép
megközelíthető  A vasútállomástól az 1M, 2-es, 5-ös, vagy 5a busszal a Városháza     megállóig.
Telefon   0696212094
e-mail    titkarsag@hansagimuzeum.hu, hansagi@hansagimuzeum.hu
weboldal   https://www.hansagimuzeum.hu/
nyitva tartás   keddtől vasárnapi 10-től 18-óráig.