A szecesszió forradalma – Plakátművészet az aranykorban | Eugène Grasset, Bruno Paul, Alphonse Mucha, Ferenczy Károly, Schubert Ernő, Czóbel Béla, Boromisza Tibor
kurátor | Iberhalt Zsuzsa
megnyitó | 2025. április 30. 18:00
a kiállítást megnyitja | BUDAI Lotti író, újságíró, blogger, nőtörténeti kutató
web | http://femuz.hu
a kiállítás bezárása | 2025. augusztus 31.
cím | Szentendrei Képtár, Szentendre, Fő tér 2-5.
A szecesszió forradalma – Plakátművészet az aranykorban
Helyszín: Szentendrei Képtár | Fő tér 2-5.
A kiállítás nyitva: 2025. 05.01. – 2025. 08. 31. csütörtöktől vasárnapig 10:00-18:00 óra között
Megnyitó: 2025. április 30. szerda, 18 óra
Köszöntőt mond: BORBÉLY-TARDY Anna igazgató
Megnyitja: BUDAI Lotti író, újságíró, blogger, nőtörténeti kutató
Zenei közreműködő: SZIKORA Borbála fuvolaművész
Kurátor: IBERHALT Zsuzsa művészettörténész
A szecesszió forradalmának előfutáraként az angol John Ruskin és William Morris nevéhez köthető Arts and Crafts mozgalom tagjai – reformszellemű szobrászok, formatervezők, grafikusok, festők és építészek – kísérletet tettek a képzőművészet és az iparművészet közötti határok felszámolására. A 19. század második felének gyors ütemű iparosodására, erőteljes urbanizációjára és az egyre silányuló minőségű tárgyakat produkáló gyári tömegtermelésre adott válaszuk a hagyományos kézművesség felvirágoztatásának ideája volt. A századforduló időszakára – az 1880-as évektől az első világháború előestéjéig – a szecesszió sajátos, újító stílusa nemzetközi és rendkívül befolyásos irányzattá nőtte ki magát. Művelői jellemzően előszeretettel nyúltak a stilizálás, az ornamentika, a dekoratív növényi-természeti minták, a népművészeti motívumok és a síkszerű ábrázolás eszközeihez.
A művészi plakát térhódításának epicentrumában, Párizsban pontosan az ipari termelés és a növekvő kereskedelmi verseny hatására árucikkeket vagy szórakozási lehetőségeket kínáló, élénk színvilágú hirdetések, falragaszok ezrei lepték el a belvárosi épületek falait, az utcák hirdetőoszlopait. Jules Chéret, Eugène Grasset, vagy Alphonse Mucha plakátjai íves formákkal, stilizált virágmintákkal, idealizált nőalakokkal és szimbolikus alakzatokkal fejezték ki a természet burjánzó lüktetését. A plakátművészet formabontó áramlata a századfordulóra elért Magyarországra is. A millennium után sorra születtek a historizáló és akadémiai szemléletet mellőző, a klasszikus perspektívát és a fény-árnyék hatásokat hátrahagyó plakátművészeti alkotások. A művészi plakátok dekoratív vizualitását a síkba szerkesztett, burjánzó növényi motívumok mellett az újságillusztrációkban és a karikatúrákban gyökerező blikkfangos, humoros kvalitás és a misztikus-szimbolikus minőségben megjelenő, érzéki nőalakok biztosították.
A plakátművészet kulcsfiguráinak – mint Eugène Grasset, Bruno Paul és Alphonse Mucha – alkotásai mellett további szecessziós ihletettségű műveket is bemutat a tárlat Ferenczy Károlytól, Czóbel Bélától, Schubert Ernőtől és Boromisza Tibortól a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéből.
Az ikOn archívumában az összes 2000. januárja óta feltöltött esemény megtalálható.
archívum