Gál András a hazai művészeti szcénában egészen rendhagyó, radikális festészeti munkássága az önreflexió szakaszába lépett. A művész harminc éve szilárdan és hűségesen képviseli azt a programot, mely a huszadik századi absztrakcióban, analitikus festészetben, illetve a shaped canvas-ben gyökerezik, de lényegileg a festék anyagszerűségének maximalizálásán keresztül a Materialbild tendenciájához áll a legközelebb. Mindeközben a festészet magjára szorítkozó módszere a gesztust, a folyamatot és a műtermi körülményeket hangsúlyozza, így a festőhenger és a spakli segítségével előállított allover struktúrában teljesedik ki.

Az Inventarium című kiállítás Gál András önreflektív kísérlete az ebben a gondolati rendszerben született életművének számbavételére, rendszerezésére. Minden alkotás egy-egy stációt jelenít meg az 1994 és 2024 közötti időszakból, az olajfestményektől, a rajzokon és aquarelleken át egészen az akril táblaképekig. Klasszikusan linearitásra, csupán egy narratíva bemutatására épülő életműről viszont nem beszélhetünk, ugyanis a visszatérő műtípusok a festészeti vállalás folytonos és ciklikus ideájáról adnak bizonyosságot. A formák és felületek váltakozása az idősíkok közötti átjárhatóságot biztosítják, így a „csapott” képek; a szürke monokrómok; a füzetből kiemelt rajzok, etalon formák és fotográfiák a tér közepén álló munkaasztalra sugározva kísérlik meg a sajátos inventarium, azaz a leltár vagy tárgyjegyzék felállítását.

Gál András (1968) magyar festőművész a ’90-es évek közepétől foglalkozik monokróm festészettel, több jelentős nemzetközi kiállításon vett már részt, többek között a berlini Mies van der Rohe Hausban, a New York-i Hunter Collegeban vagy a Velencei Biennálén. Tanulmányait 1987 és 1991 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán végezte. Mesterei: Sváby Lajos, Klimó Károly és Tölg-Molnár Zoltán voltak. 1992-ben Barcsay-díjat kapott, majd 1996-ban a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 1997-ben Bécs város képzőművészeti ösztöndíjasa lett, ugyanebben az évben elnyerte a Magyar Aszfalt festészeti pályázat III. díját is. 1997 és 1999 között Derkovits-ösztöndíjban részesült, 2001-ben Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat kapott. 2008-ban művészcsere programban vett részt a Kunststiftung Baden-Württemberg támogatásával. 2021-ben Munkácsy Mihály-díjban részesült. 2023-tól a TOBE Project képviselt művésze.