Korai bencések világa Magyarországon a legújabb tudományos kutatások tükrében

Kinek a temetkezését rejti a pannonhalmi apátsági templom főhajója? András király vagy Dávid herceg csontjait találták meg Tihanyban? Kinek a sírját fedte a híres körmeneti keresztes sírkő? Mit lát a LIDAR technológia, amit más nem? Élhetett Szent Gellért a bakonybéli Szentkút remetelakjában? Hol volt a bakonybéli monostor kerengője a korai időkben? Milyen genetikai típusok alkották az Árpád-kori Atyusz nemzetséget? Milyen módszerekkel dolgoznak az archeogenetikusok több száz éves csontmaradványokon?

Többek között ezekre a kérdésekre kaphat választ az, aki meglátogatja a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Királyok, Szentek, Monostorok projektjét bemutató vándorkiállítást, ami Tihany és Bakonybél és Budapest után most zárásként a Pannonhalmi Főapátságban kerül bemutatásra. A tárlaton a tihanyi, a bakonybéli, a pannonhalmi és az almádi bencés monostor korai időszaka villan fel a régészeti, művészettörténeti és bioarcheológiai diszciplínák szemüvegén keresztül. A 2021 és 2024 között
elvégzett kutatások eredményei jól mutatják, hogy mennyi nyitott kérdést tartogatnak még a korai bencés szerzetesség történeti-építészeti emlékei.

Projektvezető: Szovák Kornél
Projekt koordináció: Mende Balázs Gusztáv