ANALÓG ANYAGOK | Fülöp Tünde, Novák Zoltán, Rákos Blanka
kurátor | Kontur Balázs
megnyitó | 2024. november 21. 19:00
web | https://fb.me/e/420JIdluo
a kiállítás bezárása | 2024. december 17.
cím | 1075 Budapest Kazinczy utca 28
A K28 Galéria szeretettel meghívja Önöket az *Analóg Anyagok* című kiállítás megnyitójára.
Megnyitó: 2024.11.21. 19 óra
Cím: 1075 Bp., Kazinczy utca 28.
Finisszázs: 2024.12.17. 19 óra
A kiállítás három művész: Fülöp Tünde, Novák Zoltán és Rákos Blanka munkáin keresztül nyújt betekintést a forma, a ritmus és az érzékelés fogalmi és vizuális világába. Mindhárman más-más megközelítéssel dolgoznak, de alkotásaik közös nevezője az absztrakt struktúrák és mintázatok átgondolt használata, valamint az érzékelés különböző aspektusainak játékos vagy épp kontemplatív vizsgálata.
Fülöp Tünde munkássága szorosan kötődik a szövés hagyományaihoz, azonban itt az anyaghasználat és a ritmus, mint szerkesztési elv válik hangsúlyossá. Fali objektjeiben olyan tükröződő felületeket használ, amelyeket magnó- és VHS-szalagok szövésével hoz létre. Ez az anyagválasztás önmagában is érdekes kérdéseket vet fel a technológiai nosztalgia és a percepció kapcsolatáról, illetve arról, hogy az analóg anyagok miként válhatnak az optikai és konceptuális játék részeivé. Az alapvetően piros, fekete és fehér színeket alkalmazó alkotások a ritmus, a mintázat és az optikai csalódás határmezsgyéjén mozognak. A percepciós és érzéki optikai csalódás itt nem egyszerű vizuális trükk, hanem az érzékelés határait feszegető művészi eszköz, amely ironikus módon reflektál arra is, hogy a látás és megértés mindig korlátozott, és talán sosem teljes.
Novák Zoltán festményei az expresszív és a geometrikus absztrakció közötti vékony határon helyezkednek el. Visszafogott, törtfehér, szürke és fekete árnyalatokból álló palettája ugyanakkor egyfajta minimalista esztétikát idéz, amely az üresség, a tér és a repetitív mintázatok filozófiai aspektusait hozza előtérbe. Műveiben az ismétlődés és a mintázat a kaotikus rendezettség paradoxona felé viszi a nézőt: minél több az ismétlődő elem, annál inkább előbukkan az apró különbségek okozta disszonancia. A látvány így egyfajta csendes, meditatív élménnyé válik, ahol a tökéletlen ismétlődés nyugtat, de ugyanakkor kihívás elé is állítja a megfigyelőt, aki a rend és káosz váltakozó jelenlétében saját elvárásait és a művészet felfogását is újraértékelheti.
Rákos Blanka szita technikával készült monotípiái, tudatosan megkomponált geometrikus formákra épülnek, amelyek a magyar konstruktivizmus hagyományaihoz nyúlnak vissza. Blanka munkáiban a kör, háromszög és négyzet alapformák egyenrangú szereplők, melyek elhelyezése, perspektívája és dinamikája az emberi tudat rétegzettségére reflektál. Míg a konstruktivizmus eredetileg a forma és a funkció egyensúlyára, társadalmi hatásokra épített, Rákos ezt a rendet egyéni szimbólumrendszerrel gazdagítja: alkotásai mintha egyfajta gondolati térképben tárnák fel a mentális fókusz különböző szintjeit, amelyek egyszerre tükrözik az intenzív figyelem és az elmélyült koncentráció állapotát. Ez a figyelem olykor új dimenziókat nyit, szinte megfordítva a nézőtől elvárt perspektívát.
A három alkotó munkássága olyan kérdésekre világít rá, amelyek a modern művészet alapvető dilemmáit érintik: Hogyan kapcsolódhat a forma a tartalomhoz? Miként válik az anyag maga a mondanivalóvá, vagy épp annak hiányává? Fülöp Tünde, Novák Zoltán és Rákos Blanka műveiben a geometrikus kompozíció, az anyaghasználat és a repetitív ritmus egyszerre személyes és univerzális kérdéseket boncolgat. Ezek az alkotások nem csupán a vizualitás, hanem az érzékelés és az absztrakció mélységeibe vezetik a nézőt, ahol a forma és jelentés közötti finom kapcsolatok révén egy újfajta, gyakran ironikus megértés bontakozik ki.
Ha egy intézmény nevére kattint, akkor az ikOn megmutatja az intézmény adatait és azt, hogy milyen események lesznek ebben az intézményben.