From East to West and back.
Závorszky-Simon Márton és Fukui Yusuke kiállítása
A Keletről alkotott elképzeléseinket döntően formálja mindenkori irodalmi-képzőművészeti és filozófiai hagyományunk. „Kelet” hatalmáról, gazdagságáról igencsak túlzó felülstilizálással élve írja Csokonai a következőt a Konstancinápoly című versében: „Csillámló kardjoknak gazdag brilliántja/ Az olcsó aranyat megvetéssel szántja”. A romantika és klasszicizmus kelet-mániája az orientalizmussal mint stílussal és kutatási területtel – szintén a „Kelet” mesés szépségét hirdette.
Ugyanakkor amikor Hamvas Béla az Öt géniusz című esszéjében a Keletről ír, akkor - többek között - az ingadozást a nomádság és az állandó letelepedés között, a szabadságsóvárgást, a letargiát és kitörő indulatot, a tiltakozást minden ellen, ami nem Kelet, a hiúságot, a kevélységet, a zaklatottságot, az irreligiozitást, az uralmi ösztönt, a lázongást, az ellenkezést, és az ideiglenességet említi mint keleti tulajdonságokat, jellemvonásokat.Ez az árnyaltabb kelet-metaforika már közelebb visz Krasznahorkai László nagyszabású vállalkozásához, az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó című útinaplót és bölcseleti prózát vegyítő regényéhéz, amely a Kelet bölcsességének és életmódbeli és kulturális hagyományainak nyomába eredve egy jóval valószerűbb, ugyanakkor talán vonzó jellegéből még így sem vesztő, kelet-kép felé tereli az olvasót.
Összességében mégis azt látjuk, hogy a „Nyugat” számára a Kelet és (a Dél) mindinkább az egzotikus exkluzivitást képviselte eddig és képviseli máig a globalizált világig, amelyben élünk.
Az Y generációhoz tartozó festőművészt, Závorszky-Simon Mártont, a nyugati képzőművészet inspirálta, amikor önálló festői stílusát érlelte. A japán származású, több generációs művész család sarjaként felnövő, ezért a keleti művészeti hagyományokhoz is mélyen kötődő, de Magyarországon festő diplomát szerző, X generációs képzőművész Fukui, Yusuke művészete igazi szintézis „Kelet” és „Nyugat” képzőművészeti gondolkodása között. Závorszky és Fukui az egyen méretű 10-10 darabos festmény sorozataikat megadott szabadversek ihletésére festették, amelyeknek fő motívumai, olyan alapszimbólumok voltak, mint a rózsa, a szirom(levél), a villám, vagy az eső. Azaz egyszerű természeti képekkel és mediatizálható, tárgy- vagy érzetszerű emberi alapélményekkel dolgoztunk.
A kiállítás tanulsága reményeink szerint az lesz, hogy ugyanazt a témát, vagy motívumot hogyan közelíti meg egy nyugati és egy keleti (japán) alkotó. A kiállításon a két festő munkamódszereit, anyaghasználatát is bemutatjuk az általuk készített festményeken, a velük készített riportfilmeken, és egyéb írásos és képi dokumentáción keresztül. Munkájuk lépéseit fotókban, videókban, naplókban, jegyzetekben, vázlatokban dokumentáltuk.
Megnyitó: Tokaj Art Wine, Galéria, 2024. október 29. kedd 18 óra
Kurátor: Molnár Eszter művészettörténész