"Eltemetés, betemetés, elsietett temetés és újratemetés. Kicsiny Balázs kiállítása a múlttal kapcsolatos társadalmi rítusainkból fon jelentéskoszorút. Amit aztán ugyancsak bedobhatunk a sírba, hiszen a jelentés is mulandó. De épp ezért, visszajár kísérteni az élőket. A jelentés ilyenkor jelenés, fantomszerű lény, aki vámpírként járja az emlékezet tereit. Társadalmi szempontból a temetés különböző formái a múlttal való elszámolás stratégiai metaforáinak tűnnek. Ugyanakkor a temetés kultúrája minden társadalom jövőjéről is szól, hiszen a kísértetek nem egyszerűen a múltból érkeznek, hanem a jelen megzavarása által a jövőt is alakítják. Az Akit a saját sorsa bátorít föl ennek fényében épp arra kérdez rá, hogy mennyire temet be minket a történelem, képesek vagyunk-e – kísértetként akár – túlélni saját sorsunkat?"

Nemes Z. Márió