Fausto Mercier, aka. Nagy Roland hangmérnök, médiaművész és producer a kiállítás képeire reagálva hoz létre egy egyedi hanginstallációt. 

“Zabolátlan kísérleti elektronikájával nem csak a hardcore digitális kultúrára rezonál, de kiolvasható belőlük rajongása a természetben hallható hangok és azok fraktáljellege iránt. Különösen kirívó képessége van arra, hogy egy erőszakos, feszültséggel terhes világot ábrázoljon, amit aprócska, mégis nagyszerű hangvariációk népesítenek be, miközben látszólag kaotikus textúrák hálójába fonódnak.” - olvashatjuk Fausto Mercier zenéjének ajánlását a tavalyi Inota fesztiválon.

https://www.instagram.com/fausto.mercier/

 

A kiállításról:

 

"Kezdetben volt a keret, az ablak a világra. Mint egy paplan alól kitekintés, szabálytalan. Aztán kimentem a kertbe és felmásztam a diófára. Olvastam, uzsonnáztam, beszéltem az állatokkal, egy voltam közülük. Visszamentem az épületbe és az egységérzés eltűnt. Túl sok keretet és szabályt kaptam, körülöttem indulatlávák hömpölyögtek- utat égettek maguknak. Vulkánkitörések, robbanások dúltak és mindenre felriadtam. Visszabújtam az ágyamba de jött a csendes eső, ami még a paplan alatt sem állt el. Minden sáros lett és elmerültem. Évekbe telt, mire újra kimerészkedtem a szabadba. Ajtókon, ablakokon, vizsgákon kellett átmennem, mire úgy-ahogy megálltam a lábamon. Néhány karóval azért így is ki kellett támasztanom magam. Külsőre rendben voltam – magasan funkcionáló hajóroncs a nyílt tengeren. Aztán valaki meghallgatott. Nem nyúlt hozzám, de pihenhettem a tenyerén. Kiderült, hogy a kerettörténet átírható. Nem kell kidobni, elég átalakítani. És ekkor lett ez a kiállítás." (T.H.)

 

Tillmann Hanna a gyermekkori érzelmekkel is értően foglalkozó, azokat átalakító alkotói attitűdje kapcsolatokon, személyes történeteken keresztül talál utat a képalkotás felé. Eszköze az olajpasztell grafika és a papírkollázs, amiket gyakran vegyít is. A kollázs jellemzője, hogy részekből áll. Az integráció egyik módja, ahogy részekből alkotunk újra egészet. Hanna elmondása szerint úgy dolgozik, hogy régi, elrontottnak titulált képeit időszakonként újra előveszi és átalakítja.

Ezen a tárlaton teljesen új alkotások és újragondolt képek is szerepelnek. Egy nagyon izgalmas réteg jelenik meg a hüllőbőrre emlékeztető motivumokkal, melyek a psziché archaikus szintjére is utalhatnak. Arra, ahol az alkotófolyamat a nyelvinél mélyebb, preverbális szint felől érinti a személyiséget. Hiszen az archaikus (nyelv előtti) világunk mágikus élményei nem csupán a korai gyermekkorban érvényesülnek, hanem a felnőtt életünkre is hatást gyakorolnak. Gondolataink, szavaink és szerepeink mögött rejtőznek. Az alkotást is ugyanúgy, ahogyan egy zárványt, védőburok veszi körül, ami az újonnan megszülető tartalmat érleli, így íródhatnak át és szabadulhatnak fel a befalazott, vagy elhatárolódott részeink. (Freund Éva)

 

Bővebb információ itt: https://www.facebook.com/events/1157256871954876/