Koleszár Kata 2014-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Figyelme ekkor fordult a kert és a növényzet témakörök felé. Első kiindulási pontja a több kultúrában és vallásban elforduló Édenkert-motívum és a növények szimbolikája volt, majd ezeket terjesztette ki a feminista ökológia nézőpontjából szerteágazó kortárs problémakörök, mint a klímaváltozás vagy az elmagányosodás irányába.

Amikor Koleszár elkezdett a témával foglalkozni, elsősorban a növények szimbolikája érdekelte. Az általa gyűjtött szakirodalomban a Bibliában megjelenő növények rejtett értelemzésről szóló könyvek mellett megtalálhatóak perzsa kertek szimbolikájáról szóló kötetek és más hasonló kiadványok is, vagyis témája feltárását széles történelmi kontextusban valósította meg.

Kata érdeklődésének másik forrása a gyümölcsös kertek és a gyógynövények voltak, e két téma átvezet a női minőség irányába. Táplálás és gyógyítás ősidők óta női feladatok voltak, amit elődeink az Istennő – Anyaisten archetípusára vonatkoztattak. Az idők során nevezték Innanának, Istárnak, Astartenek, Aphroditének, Flórának vagy Demeterének azokat az istennőket, akik megelőzték férfi istenek uralmát és évezredeken át a termékenységet, a természet új életet adó kimeríthetetlen erejét testesítették meg. Korunkban e gondolatkör párhuzamba állítható a feminizmus és az ökofeminizmus aktuális kérdéseivel. A nőt évezredeken át azonosították a természettel, az érzelmekkel, míg a férfit a civilizációval és az értelemmel, így vált e megfeleltetés a nők elnyomásának eszközévé, majd a feminista kritika célpontjává. Más kortárs gondolkodók a természet és a nők kizsákmányolását állítják párhuzamba. Bár e kérdések alapvetően a nők helyzetére vonatkoznak, sok ponton összefüggés van köztük és a környezetvédelem, a fenntarthatóság kérdéseivel, mert a klímaváltozás problémái rendkívül széles spektrumot fognak át az ökológia, a társadalom és a gazdaság szféráin átívelve.