esemény

Eseménysorozat performansz-előadásokkal, filmvetítésekkel, szövegekkel és zenével

Résztvevő művészek: Pauline Boudry - Renate Lorenz, Sharon Hayes, Horváth Gideon, Muskovics Gyula - Molnár Csaba - Janky Máté, Paul B. Preciado, Lili Reynaud-Dewar
Kurátorok: Horváth Gideon, Muskovics Gyula, Szalai Borbála, Szalipszki Judit

A nappal és az éjszaka közötti átmeneti időszakra utaló kék órákhoz hasonlóan a Trafó Galéria eseménysorozatának fókuszában azok a szüntelen átalakulásban lévő és egymásba folyó megközelítések állnak, melyek teret engednek a társadalmi normák és bináris fogalmak mentén meghatározott rendszereken kívül elhelyezkedő köztes pozícióknak. A háromnapos eseménysorozat alatt a műfajok és szerepek határai feloldódnak; a bemutatott installációk, videó-művek, performanszok, zenék, elméleti szövegek és filmek pedig fluid estékké sűrűsödnek.

Részletes program

2023. június 1. (csütörtök) 19:00 – 23:00

19:30
Janky Máté, Molnár Csaba, Muskovics Gyula: Az utolsó óra
Performansz-előadás (90 perc)
Helyszín: Trafó Galéria, 16+

A Kék órák sorozat Janky Máté, Molnár Csaba és Muskovics Gyula immerzív performansz-előadásával indul, mely a tánc, a szöveg, a videó, az installáció és a kísérleti elektronikus zene eszközeivel dolgozik.
Az este során filmes, képzőművészeti és irodalmi referenciákon keresztül a queer szörnyetegek helyét keresik a homonormatív társadalomban. A Lisa Duggan által a 2000-es évek elején bevezetett kifejezés a heteronormatív értékrendet támogató, konformista, mainstream meleg és leszbikus közegre és asszimilációs politikájára utal. Az ilyen ideálok átvétele Bruce LaBruce kanadai filmrendező szerint a meleg kultúra radikális jellegének az eltűnéséhez, ezáltal pedig, halálához vezet.
Az utolsó óra című előadás Muskovics Gyula A person who functions normally in a sick society is himself sick (Az, aki normálisan működik egy beteg társadalomban, maga is beteg) című esszéje alapján készült, amelyben a szerző többek között LaBruce 2008-as Otto; or Up with dead people (Otto, a zombi) című filmjét elemzi. A film radikális feminista karaktere, Medea Yarn, egy politikai meleg pornó zombi filmet forgat, mivel szerinte ez az egyetlen logikus válasz adható arra a mérgező rendszerre, amiben élni kényszerülünk. Az utolsó óra egyszerre fejezi ki tiszteletét LaBruce munkássága előtt és tesz utalást olyan queer klasszikusok munkáira is, mint például Charles Henri Ford vagy Derek Jarman.

Az előadásban az alkotók által létrehozott installációk mellett Janusko Klaudia Begin the awakening you've always wanted (2022) című műegyüttese is szerepel.

21:30 – 23:00
A nap tematikájához kapcsolódó meglepetés filmvetítés a galériában

2023. június 2. (péntek) 19:00 – 22:00

19:00
Horváth Gideon: Az esszenciáról
Performansz-előadás és installáció
Helyszín: Trafó Galéria

'Mondok neked egy hazugságot, de azt akarom, hogy elhidd! Két nappal ezelőtt hajnalban visszafoghatatlan erővel felszínre tört egy hévízi forrás a galéria terében. A mindeddig látens termálvíz forró gőze végre kiszabadult és már az egész teret betölti. Az ásványi anyagok bódító közege mindannyiunkat elszédíti. A gomolygó párában határvonalaink elmosódnak, a szabályrendszerek értelmüket veszítve feloldódnak. Mi marad így belőlünk? Mondok neked egy hazugságot, de azt akarom, hogy elhidd! A forrás vize elapadt. Helyette most lassan, de határozottan a tiszta esszencia bugyog fel belőle. Sűrű, forró, ragadós, sötét borostyánszínű anyaga veszélyes és nem ereszt. Gyűljünk köré, mert mondok neked egy hazugságot, de azt akarom, hogy elhidd!' (Horváth Gideon)

Az előadás 19 órakor kezdődik, a késve érkezőket csak a performansz után áll módunkban beengedni a térbe.

20:00
Paul B. Preciado: Orlando, my Political Biography
Filmvetítés (98 perc), francia nyelven, angol felirattal
Helyszín: Trafóklub

Paul B. Preciado Orlando, My Political Biography című filmje elmossa a határokat a valóság és a fikció között. A film kiindulópontja Virginia Woolf Orlando: Egy önéletrajz című regénye, melynek főhőse a történet közepén nemet vált, és 36 évesen nővé válik. A film rendezője szereplőválogatást szervezett, huszonhat 8 és 70 év közötti transz és nem bináris személyt invitált arra, hogy eljátsszák Orlandót. Preciado hiteles megszólalások, írások, elméleti szövegek és képek beemelésével mutatja be személyes útjának  állomásait. Miként Preciado mondja: 'minden Orlando transznemű, aki nap mint nap kockáztatja az életét, hiszen kénytelen szembehelyezkedni a törvényekkel, a történelemmel és a pszichiátriával, valamint a családról alkotott hagyományos elképzelésekkel és a multinacionális gyógyszergyárak hatalmával'. A film azt hangsúlyozza, hogy 'ha a férfi és a nő végső soron politikai és társadalmi konstrukciók, akkor a váltás már nemcsak a társadalmi nemről szól, hanem a költészetről, a szerelemről és a bőrszínről is'.

21:00
A film után kötetlen beszélgetés és zenehallgatás a galériában


2023. június 3. (szombat) 14:00 – 22:00

14:00 – 16:00
Hangover Reading Club #14: Egy szörnyszülött szól hozzátok - Paul B. Preciado filozófiájáról
Az olvasókört Kiss Kata Dóra, a Pécsi Tudományegyetem Kritikai pszichoanalízis doktori programjának hallgatója és Horváth Gideon képzőművész tartják.

Az olvasókör Paul B. Preciado Can the monster speak? című írásával  foglalkozik. A szöveg élőben 2019 novemberében hangzott el, amikor Preciado meghívást kapott, hogy 3500 pszichoanalitikus előtt szólaljon fel az École de la Cause freudienne éves konferenciáján Párizsban. Előadásához Kafka Jelentés az Akadémiának című művéből merített ihletet, amelyben egy majom arról értekezik tudósok gyülekezete előtt, hogy az emberi szubjektivitás olyan, mint egy fémrudakból készült ketrec. A transznemű filozófus ennek mintájára pikírt hangvételben tematizálta, hogy analitikusokból álló közönsége számára ő sem több mint vizsgálati alany, 'nemi diszfóriában' szenvedő 'mentális beteg”. Preciado ezzel arra kívánta felhívni a hallgatóság figyelmét, hogy az emberi pszichével foglalkozó tudomány bináris gondolkodása a nemek, a gender és a szexuális különbség ideológiájával kapcsolatban egészen a gyarmatosításig nyúlik vissza. Az előadás befejezetlen maradt, mivel közönsége végül kifütyülte Preciadot. Az okostelefonokkal felvett részletek az interneten jelentek meg töredékekben, különböző blogokon lefordították és a pontosságra való tekintet nélkül közzétették azokat. A teljes szöveg, mely olvasókörünk középpontjában is áll, végül másfél évvel később jelent meg a Fitzcarraldo Editions-nél.

Az olvasókör alkalmával arra keressük a választ, miért hatott olyan felkavaróan Preciado előadása az analitikus közösségre; hogyan viszonyul az általa alkalmazott felforgató nyelvezet, beszéde tartalmához; és hogy hogyan jelenik meg abban az esszencializáló tudomány kritikája.

további információ és regisztráció

16:00 / 17:30 / 19:00 / 20:30
Sharon Hayes: Ricerche: Three, 2013 (38 perc)
Pauline Boudry / Renate Lorenz: I Want, 2015 (kétcsatornás videó, 16 perc)
Lili Reynaud-Dewar: Rome, November 1st and 2nd, 1975, 2019 (42 perc)

videóvetítés
Helyszín: Trafó Galéria

Sharon Hayes több filmből álló Ricerche című műegyüttesének harmadik epizódjában Hayes egy Massachusetts-i leánykollégium diákjaival beszélget. A leánykollégium közege egy sajátos világ a világban: egyesek által meghaladottnak, mások által progresszívnek és biztonságosnak gondolt intézmény; egy véleménykülöbségekkel teli, mégis megtartó közeg, ami lehetőséget ad az átalakulóban lévő identitások megélésére, és az ezekkel való kísérletezésre. A sokszólamú videóban a társadalmi nemmel, a kulturális identitással és a leánykollégium közegével kapcsolatos normatív és a normativitáson túlmutató elképzelések, fantáziák és elvárások fogalmazódnak meg, miközben a személyes véleményeken és megéléseken átszüremlik az ezeknek a tapasztalatoknak a kereteit kijelölő társadalmi környezet.
Hayes filmje Pier Paolo Pasolini 1963-as Beszélgetések a szerelemről (Comizi d'amore) című, a cinéma verité módszerével készült interjúfilmjéhez nyúl vissza, melyben a rendező Olaszország különböző régióiban kérdezi az utca embereit, diákokat, munkásokat – tabutémákat is érintve – a szerelemről és szexuális szokásaikról.

Pauline Boudry és Renate Lorenz I want című videójának szereplője – akit Sharon Hayes, a vetítési programban látható Richerce: Three című film alkotója alakít – többféle pozícióból szól hozzánk. Kathy Acker punk feminista író és a korábban Wikileaks-nek katonai titkokat kiszivárogtató Chelsea Manning szavainak elegyéből összeálló monológjában a szerepek néha nehezen tetten érhető módon csúsznak át egymásba; az én fogalma pedig külső és belső folyamatok által kondicionált dinamikus változásban lévő dologként jelenik meg.

Boudry és Lorenz videója Kathy Acker kisajátításon és egyes szövegrészletek újrarendezésén alapuló írói gyakorlatából és poétikus stratégiájából is merít, a mű ugyanakkor nemcsak a szövegek és a karakterek terén dolgozik idézetekkel: a videó Acker egy 1977-es kanadai felolvasásának szituációját rendezi újra.

Lili Reynaud-Dewar Rome, 1er et 2 novembre 1975 című filmje szintén az újrajátszás módszerével dolgozik: Reynaud-Dewar Pier Paolo Pasolini halála előtt és halála napján készült, utolsó interjúját viszi színre elsősorban barátai, kollégái és munkatársai bevonásával, valamint a művész maga is feltűnik a film egyik szerepében. A videóban Pasolini a fasizmussal, az erőszakkal, az oktatással, az alávetettséggel kapcsolatos, személyes tapasztalataiból táplálkozó gondolatait civil közreműködők tolmácsolják. A film második részében pedig a Pasolini és később gyilkosává vált szeretője, Pino Pelosi közötti viszony bontakozik ki Albert Ferrara 2014-es Pasolini című filmjét idézve. A töredékes narratíva mentén felépülő film hangi és képi vágásai folyamatosan kibillentik a befogadót abból a bizonyosságból, hogy tudja, ki és milyen pozícióból beszél. A filmbeli beszélgetőpartnerek közötti viszony is nehezen tapogatható le: a soknyelvű dialógusokat alá- és fölérendeltségi viszonyok szervezik.

“Mindannyian veszélyben vagyunk.” – Pasolini ezt a címet javasolja a halála előtti napon vele készült interjúhoz, különös kísértetiességet kölcsönözve a beszélgetésnek. Milyen veszélyekkel jár ránk nézve 2023-ban, ha az identitást egy megdermedt konstrukcióként gondoljuk el? És hogyan hangolódhatunk hozzá a korunkkat meghatározó likvid létállapothoz?

A filmek angol nyelven, illetve angol felirattal kerülnek bemutatásra. Az összesen 90 perc hosszú válogatást négy alkalommal vetítjük le, a vetítések kezdő időpontjai: 16:00, 17:30, 19:00, 20:30

A sorozat minden eseménye ingyenes

Jótanács

Az ikOn oldalain elhelyezett hirdetésekkel (bannerekkel) a kortárs képzőművészeti események nagyobb látogatottsága érdekében végzett munkát támogatja!

az ikOn médiaajánlata