esemény

2020 januárjában a Fővárosi Közgyűlés határozatot fogadott el a „Háborúban megerőszakolt nők emlékműve” felállítására, segítve egy hosszú ideig elfedett traumatörténet személyes és közösségi szinten történő feldolgozását. Az emlékművet a tervek szerint 2023 végén avatják fel.
A projekt előkészítő szakaszától kezdődően több rendezvény, makett-kiállítás, előadássorozat és egy publikáció is segítette a háborús erőszak, a nyilvános megemlékezés és az emlékműállítás témáinak és ezek tágabb kontextusának bemutatását, valamint a társadalmi és szakmai párbeszédeket és vitákat.
A második világháború után több globális és helyi konfliktusokban történt nemi erőszak hullámok után, Ukrajna orosz inváziója és az azóta is zajló katonai agresszió riasztó közelségbe hozta a háborús (szexuális) bűncselekmények brutalitását, a traumatikus veszteségeket, a kiszolgáltatottságot, a környezetpusztítást, ugyanakkor megmutatta a tágabb társadalmi szolidaritás erejét.
Az erőszak összetett jelenségének és működésének árnyalt vizsgálata nem csupán a növekvő számú fegyveres konfliktuszónákban megtapasztalt erőszak, de a patriarchális hatalmi struktúrák egyenlőtlenségei, az LMBTQI+ embereket érő diszkrimináció, a testi autonómiáért, az egyenlőségért és a reproduktív egészségért folyó küzdelmek, valamint a családon belüli erőszak terjedése okán is alapvető.

Az erőszaknak és az agressziónak való kitettség rendszerszintű. A patriarchális állam nőket alárendelő és megalázó egészségügyi, igazságszolgáltatási, (család)jogi rendszere, a jogrendszer alapvető hiányosságai, a nemzet- és emlékezetpolitika férfiközpontúsága mind felelős a nőkkel kapcsolatos, államilag is támogatott előítéletek fenntartásáért és a közgondolkodásban tovább élő erőszaksémák és az áldozathibáztatás gyakorlatáért.

A Budapest Galéria nemzetközi csoportos kiállítása női és queer pozíciókból mutat be erőszakkal kapcsolatos tapasztalatokat, társadalmi viselkedések forgatókönyveit, az erőszak vizuális és politikai toposzait.
Egymás mellé kerülnek a bántalmazás, a félelemkeltés és a szorongás állapotainak, csapdahelyzeteinek bonyolult mintáit elvontabban megközelítő munkák és az ukrán helyzetre, a mindent átható erőszakra adott zsigeri reakciók naplószerű rögzítései.
Több művész foglalkozik a régiós közelmúlt, a délszláv háború mindmáig élő traumáival.
Az archívumokból is építkező, tényfeltáró kutatások a kollektív emlékezet politikai-ideológiai manipulációját, az etnikai alapú erőszak és a kollektív felelősség kérdéseit a tágabb társadalmi viszonyrendszerekben vizsgálják. Jelen vannak lengyel, ír és dél-amerikai társadalmi és testpolitikai mozgalmak művészi reprezentációi, melyek újraírják a szolidaritás, a cselekvőképesség stratégiáit.
A művészekkel, civil szervezetekkel és emberi jogi aktivistákkal közösen kialakított kísérő- és edukációs programok, beszélgetések, előadások, vezetések és workshopok különböző korosztályokat és társadalmi helyzetű embereket terveznek megszólítani.


A kiállítás a BTM Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár és a BTM - Budapest Galéria együttműködésében jön létre.

Jótanács

Az ikOn archívumában az összes 2000. januárja óta feltöltött esemény megtalálható.
archívum