Oto Hudec multimédia-művész festményei és grafikái személyes és társadalmi témákat egyaránt vizsgálnak; emellett videókat és köztéri munkákat is készít többek között a bevándorlásról, a menekültekről és a globalizáció környezetre gyakorolt hatásáról.

A KÉK együttműködésével Budapesten bemutatott Nomádia installáció a sátormodellt idézi meg, mint az ideiglenes építészet formai tipológiáit: van köztük nomád létformát élő népek sátra, menekültek, túrázók sátrai stb. Az installáció szimbolikusan teret kíván adni az államok és a vállalatok által elnyomott népességnek (eltűnőben lévő nomád kultúrák, migránsok stb.). Ezek a törékeny építmények a velük együtt kiállított dokumentumokban leírt történelmet közvetítik, az adott állomásokon a művész által készített festmények és képeslapok egészítik ki (Greetings from Nomadia).

Speciális helyzetekben az amúgy normálisan állandónak, stabilnak tekintett intézmények (pl. múzeumok) is átköltözésre, vándorlásra kényszerülhetnek. A helyhez kötöttség tehát viszonylagos, ahol történelmi életformák mellett modern kori társutasok keresik helyüket a megváltozott világban, a permanens átmenetiség állapotában.

A megnyitón Zsoldos Anna művészettörténész, kurátor, az AU Műhely tagja beszélget a művésszel.

(A Gandy gallery jóvoltából.)