A Budapest Galéria nemzetközi, csoportos kiállításának címét adó mikrotómia fogalma a természettudományok területéről származik. Azt az eljárást jelöli, amely során a vizsgálni kívánt anyagból – legyen az kőzet, állati, növényi vagy emberi szövet – a szakemberek egy nanométerben mérhető vastagságú szeletet metszenek le, hogy aztán mikroszkóp alatt tanulmányozhassák tulajdonságait.

A Mikrotómia című kiállításon szereplő festőművészek hasonló, anyagközpontú vizsgálódást folytatnak. A festményt, mint médiumot alapelemeire szedve, a vakráma-vászon-festék hármasát megbontva hoznak létre alkotásokat. Felhasogatják a vakrámát, szétvágják és összevarrják a vásznat, leoldják vagy visszaszedik a pigmentet a képfelületről. Feltárják a maszkolás technikájának nyomait, a szövet szálai között passzírozzák át a festéket, vagy épp a vásznat elhagyva, a falra festik meg a képet. Míg Bernáth Dánielt és Dejan Dukic-ot a festészet organikussága érdekli, ahogyan a természet adta formák segítségével és az anyaggal közvetlen fizikai kontaktusban hozzák létre alkotásaikat, addig Bagi Attilát és Koszorús Ritát egyaránt foglalkoztatja a festmények térhez való viszonya és az alkotási folyamat során rétegződő képfelületek megmutatása. A négy fiatal alkotó, bár más-más megközelítésből és indíttatásból végzi “anyagkísérleteit”, mégis, mindannyiuk művei értelmezhetőek az új absztrakt festészetre adott reakcióként, egyúttal kérdésfeltevésként a festészet aktuális megítéléséről és létjogosultságáról.