A rendszerváltás hatása a műkereskedelemre csakúgy mint a művészetre még feldolgozatlan téma a hazai művészettörténetben. A korszakban, vagy akár egy-egy alkotói életműben kimutatni, hogy milyen esztétikai hatással bírt rá ez a politikai és társadalmi változás, igen nehéz és módszeres elméleti feladat. Arról nem is beszélve, hogy a kutatónak az irányzatok és stílusok feltérképezésére több évtizedes rálátásra van szüksége.

​Nem kétséges, hogy a GARTEN pódiumbeszélgetéseit azzal a céllal hoztuk létre, hogy az érdeklődő és szakmai közönséghez közelebb hozzuk a hazai művészettörténet általunk fontosnak tartott fejezeteit, ezzel is segítve az értékek feltárását, megbecsülését, az egyéni tájékozódást és ízlésformálást. Ebből az elgondolásból hívtuk meg beszélgetőpartnernek Kishonthy Zsoltot és Vörösváry Ákost, hogy meséljék el szerepüket a rendszerváltás kori magyar műkereskedelem elindításában, mely adalékul szolgálhat a magyar művészettörténet írás számára.

A rendszerváltás előtt állami monopólium volt a műkereskedelem. A Bizományi Áruház egyedül uralta a régiség piacot. A kortársak műveit a Képcsarnok Vállalat értékesítette, kizárólag államilag megszabott áron. Élő művész alkotását aukcionálni tilos volt. Egyéni ízlés, látásmód nem befolyásolhatta művek és művészek értékét. Bár a nyolcvanas években lazítottak a nadrágszíjon, kereskedelmi magángalériát csak '89 után lehetett alapítani. A MissionArt Galéria és az Első Magyar Látványtár úttörőnek számított vállalkozásával ezen a téren.

Mit jelentett akkor galériát alapítani? Támaszkodhattak-e saját ízlésükre, szakértelmükre? Milyen tervekkel vágtak neki? Hogyan alakították ki vevőkörüket, és hogyan alakítottak ki kapcsolatot művészekkel? Egyáltalán mire volt fogékony akkor a kínálói és a vevői oldal? Pénz és művészet között mi volt a párbeszéd? Harminc év telt el a rendszerváltás óta. Mire volt elég ez az idő meglátásuk szerint?

Az ELSŐ MAGYAR LÁTVÁNYTÁRRÓL

"Gyűjtőnek lenni több, mint magánügy"- állítja Vörösváry Ákos a diszeli első Magyar Látványtár alapítója, aki családi örökségből vágott bele a műgyűjtésbe. Alapítványa 1990 tavaszán jött létre, mely a képzőművészet mellett ipar- és népművészeti tárgyak megőrzésével is foglalkozik. A Látványtár gyűjteménye múzeumi értékű darabokat is felsorakoztat Moholy-Nagy László, Korniss Dezső, Anna Margit munkáitól Vaszkó Erzsébet, Román György és Hortobágyi Endre festészetéig terjedően.

A MISSIONART GALÉRIÁRÓL
A MissionArt Galériát 1990-ben Miskolcon alapította Jurecskó László és Kishonthy Zsolt, az akkor tíz éves múzeumi gyakorlattal rendelkező két művészettörténész. Első sikereiket a nagybányai festészet feltárásával érték el. A galéria legjelentősebb vállalkozása a Magyar Nemzeti Galériával és a müncheni Haus der Kunsttal közösen rendezett Mattis Teutsch és a Der Blaue Reiter című kiállítás volt Budapesten és Münchenben, melyeket további kiállítások követtek Los Angelesben, Bécsben, Stuttgartban, Berlinben és Londonban.  A 2010-es években a MissionArt Galéria többek között Ujj Zsuzsi, Wahorn András, feLugossy László, Kocsis Imre műveit tárta a nyilvánosság elé, munkásságukról könyvet jelentetett meg.

- - -
Belépő: 1.000.- Ft-os napijegy, mely ezen a napon minden programra érvényes; 18 éves korig ingyenes; Lovasi lakcímkártyával rendelkezőknek és nyugdíjasoknak félárú.
- - -
Online lapozható Garten 2020 katalógus >> calameo.com/read/004820596772f189da99d
- - -
Garten 2020 program >> www.garten2020.com
- - -
Instagram >> www.instagram.com/resident_art_garten​

​