esemény
Barbora Zentková & Julia Gryboś: A hajlott gerinc diagnózisa | Barbora Zentkova, Julia Grybos | Horizont Galéria

kurátor | Jan Zálešák

megnyitó | 2019. január 30. 19:00

web | https://www.facebook.com/event...

a kiállítás bezárása | 2019. március 6.

cím | Horizont Galéria

Térkép

Barbora Zentková & Julia Gryboś:  A hajlott gerinc diagnózisa
2019. január 30 – március 6.

Kurátor: Jan Zálešák
Megnyitó: 2019. január 30., szerda 19:00 óra

A brnói (CZ) Julia Gryboś és Barbora Zentková 2010 óta dolgozik együtt. A nagyközönség elsősorban a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában ismeri a nevüket, ahol 2016-ban megkapták a fiatal képzőművészek Oskár Čepan díját. Független galériákban és művészek által működtetett projekt-terekben rendezett önálló kiállításaik mellett az elmúlt néhány év során csoportos tematikus kiállításokon is bemutatkoztak. Ezek között említhető a Brno Art Open #6 nemzetközi public art fesztivál (2017), az ostravai PLATO Galériában rendezett Dočasné struktury 1 (2018), az Every Other Thing a Krokus Galériában, Pozsonyban (2018), vagy az Obraz wewnętrzny. Pojawiające się / Znikające obrazy a bialystoki (PL) Arsenal Galériában.

Első magyarországi önálló kiállításuk kiindulópontja a művészpáros véletlenszerű találkozása a Franz Müller textilnagykereskedéssel, amelyre 2018 nyarán, egy bécsi rezidenciaprogram alkalmával került sor. A Müller gyakorlata a vállalkozás működtetésére, hogy kifutó textíliákat gyűjt be értékesítésre a világ minden tájáról. Jóllehet, kapitalista gyakorlatról van szó, mégis elkerüli az automatizált gyártósorokról kiáramló, integrált online adásvételi rendszereken keresztül értékesülő, gyorsan cserélődő raktárkészletekre épülő embertelen logikát, amelyet transznacionális nagyvállalatok követnek. A lerakat radikálisan tagadja a dematerializáció tendenciáját, amelynek következtében a vásárló egészen az átvétel pillanatáig csak digitális képek formájában találkozik az árukkal, ahogy azt az Amazon-típusú vállalkozások gyakorlata mutatja. A Müller-áruház teli van “holmikkal”. A raktári polcok túlcsordulnak a felgöngyölt, halmokba rakott textiliáktól, olyan intenzív módon ölelik körül az embert, ha van mersze betérni, hogy szinte valamiféle organikus minőségre tesznek szert – kvázi testi létre, amitől az áruk manapság általában meg vannak fosztva.

A textil kezdettől fogva erőteljesen jelen van Gryboś és Zentková munkáiban, jóllehet, kezdetben ez keretre feszített vásznak festői konstellációira korlátozódott. Együttműködésük nyolc éve leírható mint fokozatos átmenet a festészetből a komplex installációk felé, amelyek gyakran a hangot is magukba építik mint atmoszférikus elemet. A Horizont Galériabeli kiállításuk ezért egyfajta visszatérés a munkájuk kiindulási pontjához – olyan visszatérés azonban, amelyet erőteljesen újradefiniál a művészetben időközben megszerzett tapasztalatuk, illetve kritikai tudatosságuk. A textil itt valódi központi pozícióba kerül, ahelyett, hogy mindössze felület volna, amelyre festék kerül. A néző számára a textília gyakran csak felületként jelenik meg – színekként és mintákként. Jóllehet, ennek esetünkben is van némi jelentősége, mégis, inkább a textíliák tiszta anyagisága érdemel itt különös figyelmet, amelyet a szabás, tépés, rétegzés és feltekerés egyszerű gesztusai állítanak az előtérbe. Mindez arra emlékeztet, ahogyan a textíliákat a raktárakban kezelik.
Az árukat a raktárak sztenderd módon állványos polcokon tárolják. Az áruk ezen ideiglenes szállásai általában éppen csak annyit mutatnak belőlük, amennyi a beazonosításukhoz szükséges. A Müller raktáráruház, leszámítva a túláradó jellegét, maga is a sorok és oszlopok karteziánus logikáján alapul – a kapitalista absztrakció logikáján, amely lehetővé teszi, hogy az anyag, mind az élő, mind az élettelen, áruvá alakuljon át. Hogy a Müllernél vásárolt textíliákat bemutathassák a galéria közönségének, Gryboś és Zentková speciális állványokat tervezett: egyfajta spanyolfalra, paravánra emlékeztető tárgyakat. Eltérően a hagyományos spanyolfalaktól, amelyek általában egyforma méretű, egymáshoz kapcsolt panelekből állnak, itt az egyes panelek maguk is több különböző méretű és formájú keretből állnak. A nagy panelekből álló spanyolfalak hagyományosan kifinomult díszítésre adnak lehetőséget, esetenként több panelt egységes felületként kezelve. Jelen esetben minden egyes panel eleve fragmentált, és a végső kompozíciót az absztrakció uralkodó nyelvezete alakítja.
E tárgyak spanyolfalakkal való hasonlósága nem csak formai szempontból érdekes. Népszerűségük csúcsán, amely egybeesett a gyarmatosító terjeszkedés csúcspontjával, a spanyolfalakat gyakran kínaizáló (chinoiserie) díszítés borította, ami igen keresett volt a gazdag arisztokraták és a felemelkedő polgárság köreiben. A korszak Arts and Crafts étoszának persze nem volt szeme a kapitalista terjeszkedés gyarmatosító aspektusaira, de a kortárs művészet már más történet. Julia Gryboś és Barbora Zentková reflektál  a kapitalista absztrakció logikájára: “spanyolfalaik” nem exkluzív berendezési tárgyak, amelyek igyekeznek eltalálni a potenciális vásárló ízlését, hanem szándékosan az exkluzív dekoratív műtárgyak és az értéküket csak a percepció és az interpretáció folyamatai révén elnyerő, “haszontalan” műalkotások közötti terhelt zónában pozícionálják magukat. Minden egyes nézőnek magának kell eldöntenie, hogy formai minőségük alapján értékeli-e őket, vagy hogy e minőségek inkább egyfajta bevezetésként működnek-e számára az absztrakció logikájához.

Külön köszönet Erhardt Miklósnak.

Jótanács

Ha egy névre vagy címre kattint az artRoll oldalakon, akkor az ikOn kilistázza, hogy az adott személy vagy esemény hol fordul elő az ikOn oldalain.

ISBN K�nyv+Gal�ria