A munkáim középpontjában játékfigurák, gyermekkori kedvencek és popkulturális hősök állnak. A színek sokasága, az egymásba olvadó, aprólékosan kidolgozott, máshol elnagyolt formák nem a technikai pontatlanság jelei – számomra ezek a festészet nyelvén megfogalmazott válaszok egy bizonytalan és változó valóságra. Nem illusztrálni akarok, hanem sűríteni azt az érzést, amelyet a mai fiatal generáció – és benne én is – átél egy folyamatosan alakuló, gyakran értelmezhetetlen társadalmi közegben. A képeken megjelenő káosz nem esetleges: tudatosan szerkesztett instabilitás. Így tudom megmutatni azt az állapotot, amelyben az identitásom, és generációm identitása formálódik.
A játék motívuma számomra egyszerre jelent menedéket és kérdőjelet. Folyamatosan kérdezem magamtól: ki az, aki védelmet ad? Mit jelent ma hősnek lenni egy olyan országban, ahol a generációk közötti kapaszkodók egyre jobban eltűnnek? Tudatosan merítek gyerekkorom ikonográfiájából, de nem nosztalgiából – sokkal inkább azért, hogy új jelentéseket találjak benne. Nem rekonstruálni akarom a múltat, hanem újraértelmezni: a hősalakok és a plüssfigurák, amelyek egykor vigaszt nyújtottak, ma már számomra kódolt pszichológiai és társadalmi minták hordozói.
A vizuális kavalkád, amit létrehozok – egyszerre zavarba ejtő és vonzó – szándékom szerint képes megszólítani a mai nézőt, különösen azokat, akik érzékenyek a társadalmi bizonytalanságra. Festészetem nem kínál kényelmes válaszokat – de épp ezáltal próbálok teret nyitni a belső mozgásoknak, kérdéseknek. Azt szeretném, ha a néző nemcsak azt vizsgálná, hogy ki volt gyermekként, hanem azt is, hogy mivé válhat egy olyan világban, ahol a játék már nem csupán szórakozás, hanem talán az egyik utolsó hely, ahol az identitás megkapaszkodhat.

A kiállítást megnyitja: Dr. Szokolszky Ágnes pszichológus
A tárlat látogatható 2025.12.08. és 2026.01.16. között a galéria nyitvatartási idejében.
Klauzál téri vásárcsarnok 1. emelet