A művészet sohasem egy zárt térben születik. Bár a whitecube kiállítóterek steril semlegességében az alkotásokat legtöbbször egy elzárt, tiszta környezetben látjuk, valójában a művész világában, egy benyomásokkal, érzésekkel, gondolatokkal teli kakofóniából születnek. A környezeti hatások, a mindennapok zaja, a spontán pillanatok mind befolyásolják a mű születését, így a kiállított alkotások is magukban hordozzák ezt az élő lenyomatot. Ezen hatások egy részét ismerjük és a mű megértésében sokszor figyelembe is vesszük. Legtöbbször tisztában vagyunk a történelmi, társadalmi kontextussal, azonban a művész mindennapjait ritkán ismerjük és vesszük figyelembe, annak ellenére, hogy a legtöbb hatás a legbensőbb köreinkből érkezik mindnyájunk számára. A műtárgyak a művész gondolatainak, az őt befolyásoló hatásokanak, a környezetének, az őt érő impulzusoknak egyfajta metamorfózisa. A Family Business című kiállítás szembe megy ezzel a hagyománnyal és betekintést ad egy család életébe és a közös alkotás folyamataiba. A kiállítás egy intim, belső folyamat leképződése, amiben a művész és a gyerekei reagálnak egymásra és mi beleshetünk ebbe a belső kapcsolatba és abba, hogy hogyan alakul át az egymásról alkotott képük műtárgyak formájába.

Hogy indul el a közös alkotás folyamata egy családon belül? Mi az inspiráció? A gyermekrajzok már több, mint egy évszázada foglalkoztatják a pszichológusokat és művészeket egyaránt. Megannyi pszichológiai könyv született a gyerekek gondolatainak és érzéseinek rajzokban való megjelenéséről, mai napig a gyermekrajzok elemzése fontos eszköz a fejlődéspszichológiában, a pedagógiában és a művészetterápiában. A 19. század óta az általános iskolai oktatásban is egyre elterjedtebb lett a rajzoktatás és annak pszichológiai és kognitív hatásainak elemzése. A gyermekrajzok pszichológiájának úttörése óta számos művész inspirálódik ezen alkotásokból. Joan Miró a gyermeki rajzok egyszerűségét és játékosságát saját avantgárd stílusába építette be, lánya, Dolores rajzai és ötletei is inspirálták a művész spontán, szinte mesei világát. Pablo Picasso gyermekei, Claude és Paloma gyakran alkottak mellette, és munkáik időnként hatottak apjuk stílusára. Picasso nagyra értékelte a gyermeki kreativitást, mondván: „Minden gyerek művész. A probléma az, hogyan maradjunk művészek felnőttként is.” Jean Dubuffet az Art Brut mozgalom alapítója, amely a gyerekrajzokat és autodidakta alkotókat emelte be a művészeti világba. Saját munkáiban is gyakran használt gyerekrajzokhoz hasonló, ösztönös formákat. Ilya és Emilia Kabakov művészeti munkásságában a gyermeki látásmód kulcsszerepet játszott, olykor konkrét gyerekrajzokat építettek be műveikbe.

A Family Business kiállítás betekintést enged egy család belső, alkotói világába, ahol a művészet nem csupán egyéni kifejezés, hanem közös játék, párbeszéd és élmény. Ritkán nyílik lehetőség arra, hogy ilyen közvetlen módon láthassuk, hogyan alakul egy művészeti folyamat családi kapcsolatokon és generációkon átívelően, hogyan formálják egymás gondolkodását és látásmódját a szülők és gyermekeik. Ahogy végignézzük az alkotások egymásra épülését, a gyermeki látásmód és a művészi reflexió párbeszédét, nemcsak megfigyelői lehetünk ennek az intim folyamatnak, hanem mi magunk is inspirációt meríthetünk belőle. Hogyan lehet a művészet a mindennapok része? Hogyan válhat egy család közös nyelvévé, amelyben a kreativitás nem csupán egyéni út, hanem közös felfedezés és önkifejezés? A kiállítás arra hív minket, hogy újragondoljuk a művészet helyét az életünkben – nem csupán egy kiállítótér falai között, hanem saját otthonainkban, családi kapcsolatainkban, a közös alkotás örömében, amely összekapcsol, formál és gazdagít bennünket.