A Molnár Ani Galéria kiállítása Konok Tamás 1969 és 1982 közötti munkáin keresztül mutatja be a párizsi emigráció éveiben kidolgozott szuverén kompozíciós módszer megszületését. Konok ekkoriban megfogalmazott képszerkesztési rendszerének lényegét a szigorú szerkesztettség és az érzéki tapinthatóság közötti párbeszéd jelentette. A festő e sajátos paradoxonra épülő képeinek azonban nem csak egzisztenciális – az emigráció ellentmondásosságára utaló – üzenet tulajdonítható, de egyfajta politikai metaforaként is fel lehet őket fogni. Átvitt értelemben a valós és jelképes határok felszámolása érhető tetten a művész alkotásaira jellemző képi világ fokozatos átlényegülésében és a stílusjegyek egyre letisztultabb érvényesülésében. Az 1970-es évektől műveiből egyre inkább kiolvashatókká válnak műveiben a fizikailag létező korlátok: a falakra, vagy a hidegháború áthatolhatatlan vasfüggönyére emlékeztető vonalrendszerek. Ezek a sorompó-szerű alakzatok a kompozíció húsába vésődő léniákként hol oszlopszerűen kiszélesedve, hol ceruzavékonysággal futnak végig a képmezőn. Olyan metszetekként jelennek meg, amelyek egyfajta sűrítményét adják az idegenben való lét zegzugos labirintusában egyensúlyozó művész életútjának.

A szocialista realizmus hegemóniájával szembeálló kultúra rehabilitációja az 1956 utáni disszidensek visszafogadása egyaránt szerepet játszott abban, hogy az 1960-ban Párizsban letelepedő Konok Tamás többszöri próbálkozás után végül csak két évtizeddel Magyarországról való távozását követően mutathatta be képeit először hazájában. A magyar közönség 1979-ben, a Patkó Imre publicista és műgyűjtő kezdeményezésére kiadott Ady- és Bartók-mappákban, találkozhatott először a művész optikai partitúrákra emlékeztető, zenei asszociációkat felidéző absztrakt műveivel. Ezek, és a hozzájuk hasonló, a „lírai mértan” szellemiségében fogant munkák szerepeltek Konok első magyarországi monografikus kiállításain. 1981-ben a Szépművészeti Múzeumban az ő képeiből rendezték meg a legkorábbi olyan tárlatot, ami a szocializmusban egy külföldön élő kortárs magyar festőművész számára az ország első számú képzőművészeti múzeumában valaha is megvalósult. Konok képei egy olyan pillanatban kerültek bemutatásra Magyarországon, amikor az elvont művészet több évtizedes számkivetettség után először nyert újra „feloldozást”.
A megnyitót követően 19 órától Benczúr Emese önálló kiállítása nyílik az am projectsben THE CALL OF DUTY címen.
Cím: 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 22.