esemény
Gulyás Gábor kurátori tárlatvezetése a Magyar szürrealizmus című kiállításon. | Ámos Imre...... | Ferenczy Múzeumi Centrum

megnyitó | 2019. május 26. 15:00

web | http://www.artcapital.hu/kurat...

cím | Ferenczy Múzeum, Szentendre, Kossuth Lajos utca 5.

Térkép

Magyar szürrealizmus

Ámos Imre • Anna Margit • Bálint Endre • Bán Béla • Barta Lajos • Beöthy István • Böhm Lipót • Brassaï • Csernus Tibor • Csontváry Kosztka Tivadar • Farkas István • Fekete Nagy Béla • Forgács Hann Erzsébet • Gadányi Jenő • Gulácsy Lajos • Gyarmathy Tihamér • Hajdu Etienne • Hantaï Simon • Jakovits József • Kallós Pál • Kandó Gyula • Kolozsváry Zsigmond • Korniss Dezső • Lantos Ferenc • Lossonczy Tamás • Major János • Marosán Gyula • Martinszky János • Marton Ervin • Martyn Ferenc • Nemes Endre • Henri Nouveau • Ország Lili • Pán Imre • Peterdi Gábor • Prinner Anton • Reigl Judit • Román György • Rozsda Endre • Sikuta Gusztáv • Szabó József • Szántó Piroska • Szenes Árpád • Szóbel Géza • Vajda Júlia • Vajda Lajos • Vilt Tibor • Zemplényi Magda

Ötven évvel ezelőtt oszlatta fel magát a párizsi szürrealista csoport. A kerek évforduló jó lehetőséget biztosít arra, hogy számot vessünk a szürrealizmus magyar képzőművészeti hagyományával. Miképpen volt jelen ez az irányzat a hazai művészeti életben? Mi az, ami mindebből nemzetközi perspektívában is jelentős teljesítményként értékelhető?

A hazai művészettörténet-írás előszeretettel aposztrofál jelentős alkotókat „besorolhatatlan”-ként. A XX. századi nyugati vizuális kultúrát meghatározó avantgárd törekvések többsége a jelenlegi művészettörténeti kánon szerint nem jelent meg markánsan a magyar művészetben. A kiállítás ambíciója, hogy ezt a felfogást egy meghatározó ponton revideálja. A tárlat bemutatja, hogy bár Magyarországon nem szerveződött önálló szürrealista-csoport, az irányzat nem pusztán létezett a magyar képzőművészetben, de érdemben hozzá is járult a szürrealizmus nemzetközi sikeréhez.

A kiállítás két olyan festménnyel indul, amelyet az irányzat meghatározó teoretikusa, André Breton is a magyar szürrealizmus fontos előzményének tartott: Csontváry Kosztka Tivadar: Tengerparti sétalovaglás és Gulácsy Lajos: Az ópiumszívó álma című képe sok mindent megelőlegez a következő fél évszázad magyar művészetéből. A tárlat nem kronológiai rendben épül fel, de a kiállított művek keletkezési ideje a szürrealizmus két nagy (az 1924–1944, majd az 1945–1969 közötti) franciaországi korszakára esik. A Ferenczy Múzeum egészét betöltő, nagyszabású kiállításon olyan művekkel is találkozhat a látogató, amelyek az elmúlt fél évszázadban sehol nem voltak kiállítva.

Jótanács

Ha egy névre vagy címre kattint az artRoll oldalakon, akkor az ikOn kilistázza, hogy az adott személy vagy esemény hol fordul elő az ikOn oldalain.