A Bécsben élő, 1960-ban született képzőművész és designer előszeretettel használ újfajta installálási módokat, szívesen egyensúlyoz különböző műfajok határán, gyakorta kísérletezik a térrel és a benne megjelenő művek viszonyával. Egyaránt készít időtálló és efemer munkákat. Jelentős múzeumok és galériák mellett több nemzetközi biennálén (Sydney, Velence) is kiállított; műveit olyan fontos gyűjteményekben őrzik, mint például az Albertina (Bécs), a Museum of Contemporary Art (Chicago), a Museum Moderner Kunst (Bécs) és a Norton Museum of Art (Miami).

Eva Schlegel központi témája az alkotás, melyet egyfajta pszichés utazásként  jelenít meg, ami akár a repülés mámora: egyszer emelkedés, a gravitáció legyűrése, máskor kontrollál­hatatlan zuhanás. A kiállítás címe is az alkotás állapotának magával ragadóan légies, átmeneti jellegére utal. Az ember örök vágyára a szabadság megélésére, a teljes oldottság, az ellazultság valóságon túli, álomszerű állapotának elérésére. Az istenek kiváltságára, amelynek megtapasztalása az ember számára valósággal lehetetlennek tetszik, a művészek mégis kísérletet tesznek megvalósítására, újra és újra.

Schlegel kiállított művei virtuálisan hozzák létre a repülést, vagy legalábbis a súlytalan, ellazult test érzetét, repülőgéprotorral imitált mozgóképek formájában. A tárlaton a repülőgéprotorokkal vetített térinstallációk mellett a művész fotósorozata is megtekinthető: a pornográf fotográfiákat újraértelmező lakk-képek az érzékiségből eredő lebegés állapotát idézik meg.