A MODEM Bábméz címmel mutatja be a Michaela Cagáňová transzdiszciplináris üvegművész és Kamila Valešová tervező alkotta holo- művészduó önálló kiállítását. A kollektíva neve a tudományos szóösszetételekben használt, görög eredetű holo- („egész”, „teljes”) előtagból származik. A töredékes névforma az összekapcsoltság érzetét idézi meg.

A cím a rovarok metamorfózisa során végbemenő radikális testi átrendeződésre utal. A bábon belül a lárva egyes szövetei lebomlanak, mások megmaradnak és átrendeződnek, miközben kialakul a kifejlett rovar teste. A kiállítás ebből az átmeneti állapotból indul ki: a korábbi testforma már átalakulóban van, az új azonban még nem alakult ki teljesen.

A hosszú barátságból létrejött művészduó munkamódszerének alapja a párbeszéd és az egymásra utaltság, ezért elutasítja az egyéni művészzseni mítoszát. Terepkutatások és különféle tudományterületek szakembereivel folytatott együttműködések segítségével hipotetikus tájakat és parafikciós történeteket hoznak létre, amelyek az emberi érzékelésen kívül eső életformákkal és kommunikációs módokkal foglalkoznak. Munkáik installációk, üvegtárgyak, illatokkal dolgozó projektek, kiadványok, performanszok és workshopok formájában valósulnak meg. Az üveg visszatérő anyag a holo- munkáiban: formáját a készítés során a hő és a gravitáció éppúgy alakítja, mint a művészek beavatkozása.

A Bábméz középpontjában az Autochora áll, amelyhez illatkompozíciók és üvegtárgyak kapcsolódnak. Az installáció egy oltárból, öt egyedi illatkompozícióból és üvegbábokból épül fel. A rituális tárgyak vizuális nyelvéből kiindulva az antropomorf istenségek helyére mikroorganizmusokat, rovarokat és növényeket állít. Az oltár egy olyan tanítás lehetőségét veti fel, amelyhez nincs szükség emberi nyelvre. Az áttetsző üvegbábok ezzel szemben éppen azt nem mutatják meg, ami bennük történik: a burkot látjuk, de az átalakulás eredménye rejtve marad.

A tárlat ezáltal a metamorfózis folyamatát bizonytalan átmenetként értelmezi, és ezen keresztül az emberi és nem emberi életformák közötti kapcsolatokra irányítja a figyelmet.

A Bábméz fő narratív eszköze a szaglás. Az öt illatkompozíció bolygónk életének elképzelt ciklusát követi: az első élőlény megjelenésétől az élet szárazföldre lépésén, a növényi élet kibontakozásán és az ember megjelenésén át a bomlásig, végül a kihalásig. A tengervíz, az algák, a kén és az ózon illatát mohák, gombák és gyökerek követik, majd nektár, virágszirmok, hús, testnedvek, feldolgozott bőr és kávé, végül egy leégett táj és műanyag szaga zárja a sort. Ezekkel a spekulatív „fosszíliákkal” a holo- azt kutatja tovább, hogyan válhat az illat a történetmesélés eszközévé.

A Bábméz nem az átalakulás eredményét mutatja meg, hanem azt a köztes állapotot tartja nyitva, amikor a korábbi forma már felbomlóban van, de még nem tudható, mi következik utána.

Alkotók: holo- (Michaela Cagáňová & Kamila Valešová)

Kurátorok: Petra Sedlák Housková & Török Krisztián Gábor

A kassai Šopa Galériával együttműködésben