Az előadás a moszkvai levéltárakban végzett kutatás alapján tesz kísérletet Kemény Alfréd eddig kevéssé ismert és alig dokumentált életútjának és munkásságának rekonstruálására. Kemény a magyar avantgárd mozgalom tagjaként a magyar művészettörténet, műkritika és művészetelmélet fontos alakjának számított, munkássága mégis szinte feledésbe merült. 1919-ben csatlakozott Kassák köréhez, és mint sokan mások, a Tanácsköztársaság bukását követően emigrációba kényszerült.  Berlinben Moholy-Nagy László mellett társszerzője a modern művészet egyik legfontosabb kiáltványának, az 1922-ben megjelentetett Dinamikus-konstruktív erőrendszernek. Kemény Alfrédet a weimari köztársaságban leginkább a kommunista kulturális sajtó egyik fő kritikusaként, “Durus” írói álnéven ismerték. A nemzetiszocialisták hatalomra jutását követően a Szovjetunióba emigrált.
Az előadás Kemény életének és munkásságának meghatározó eseményeire és eredményeire világít rá, különös tekintettel eddig teljesen ismeretlen szovjetunióbeli pályafutására.

Oliver A. I. Botar művészettörténész, a winnipegi Manitoba Egyetem professzora és az egyetem Művészeti Iskolájának társigazgatója. 2022-ben elnyerte a rangos Moholy-Nagy-díjat, 2023-ban pedig a Henszlmann-díjat a Salgo Alapítvány kurátoraként végzett munkájáért. Doktori disszertációjában a biomorf modernizmus és a biocentrizmus kérdéseivel foglalkozott, kutatási területe a biocentrizmus-modernizmus, a magyar avantgárd, Moholy-Nagy László életműve, valamint az újmédia-művészet eredete. Előadásokat tartott, publikált és kiállításokat rendezett Kanadában, az Egyesült Államokban, Európában és Japánban.

Az előadáson való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Jelentkezni a kassakmuzeum@pim.hu e.mailcímen lehet.

Kép: Kemény Alfréd Berlinben, 1922 körül. Balról jobbra: Kemény Diána, Kemény Alfréd, Péri László, Szilágyi Jolán, Macskássy Irma