Dús, szürke és látszólag végeérhetetlen felhőtakaró terült szét Jákotpuszta felett. Mintha valami lomha, nagy dunyha beette volna magát oda a völgy fölé, ott ette a fene, és csak úgy ontotta magából a határtalan mennyiségű vizet, az ideiglenesen épp ott lakók bosszúságára. 
Már az ötödik esős reggelre virradt. A major, vagy, ahogy addigra mindenki hívta; a villa lakói kezdtek ébredezni és fásultan konstatálták, hogy a már kiüresedett D-vitamin tartalékjaikat aznap sem fogják tudni feltölteni.  Az előző este napirendi ponton lévő, szigorúan szakmai vitájuk ismét hosszan elnyúlt, így komótosan indult a nap szinte mindenkinek. M.-et is általában megviselték ezek az esti véleményütköztetések, ám aznap reggel valami különös tettvágy piszkálta belülről, így bőven a többiek előtt, már éberen pislogott az ágyában. Pár perc múlva felkelt, belebújt gumipapucsába és még mielőtt kiment, jobbnak látta maga köré tekerni a mellette lévő ágyon heverő, sokat megélt pokrócot is. Lement a furcsán szabott lépcsőn, végigcsoszogott az épületen egészen a bejáratig, majd feltépte az ajtót, széttárta karjait és kikiáltott: „HELÓ VILÁG! MA SEM TALÁLKOZUNK!” Azzal hátat fordított és bement, maga mögött hagyta a nagy büdös semmit, a makacs csendet, melyet csak a kíméletlen eső nedves, puha nesze tört meg.

-

Ha azt vesszük alapul, hogy egy kiállítás előfeltétele általában egy átfogóbb tematika meghatározása, akkor jelen helyzetben a művésztelepi szituáció megteremtése volt maga a téma. Ahogy az megszokott, ilyen helyzetekben művészek és teoretikusok a hétköznapinál hosszabban és közvetlenebb formában töltenek el egymás között időt, lehetőség szerint egy olyan helyszínen, mely önmagában is valamiféle kivonulást biztosít a mindennapokból. Jákotpuszta egy tanya, amely három kilométerre a legközelebbi falutól, lényegében teljesen elzárt a külvilágtól.
Ennek a határozott elszigeteltségnek - melyhez a térerő és internet hiánya is hozzájárul - a gyakorlati haszna az, hogy a környezet sokkal elemibb szinten ivódik be az ottlévők észlelésébe, szinte elkerülhetetlenül hatást gyakorolva az elkészült munkákra. A szegregációnak ez a foka feltétlenül esszenciáját adja a helynek.
Az idén harmadik éve megszervezett művésztelep egyik további sajátossága, hogy az alulról szerveződő művészeti projektek sorát bővíti. A hazai közegben tapasztalt hiányosságok és erősségek mentén, a szervezők fő motivációja az volt, hogy egy olyan platformot hozzanak létre, ahol a kortársak közötti direkt párbeszédnek nagyobb tere van, anélkül, hogy a résztvevőket akár anyagilag, akár művészeti produktum tekintetében terhelnék.