Tárlatvezetés a Colonia Herbaria. Közös terek - növényi szubjektumok kiállításon Árva Judittal és Gosztola Kittivel

Időpont: 2022. február 14, 16.00-17.30

Helyszín: Lehetőségek tere, Práter 63 (1083 Budapest, Práter u. 63. Bejárat a Molnár Ferenc tér felől)

A projektről:
Miként tekintünk a szobanövényeinkre? Milyen kapcsolat van az ember és a növények között? Hogyan befolyásolta, határozta meg előbbi az utóbbi történetét és vice versa? A diákokkal közösen létrehozott projektben a növényekhez fűződő szubjektív viszonyokat történeti és elméleti dimenziókkal ütköztetjük, melynek eredményeként sajátos zöld telepek, növényi közösségek épülnek.
A növények immanens tulajdonságaik és igényeik révén mint élő, aktív és individuális organizmusok határozhatók meg. Közösségük és azok struktúrái az emberi társadalmakkal állíthatók párhuzamba; az olyan terminusok, mint az együttélés, a közösség vagy a terjeszkedés (invazivitás) csakúgy érvényesek az emberi, mint a vegetatív jelenségek leírására. Többek között a biofília elmélete (ember és a növények közötti ösztönös pszichológiai kapcsolat) vagy a növények szenzuális képességeit vizsgáló tudományos felfedezések is a párhuzamok sorát erősítik. Az azonosságok, az átjárhatóság tematizálása ember és növény között a legendák, mítoszok és ezek antropomorf ábrázolásaiban fedezhetők fel legkorábban: a növények itt mint az emberi fantázia és a realitás közötti entitás jelentek meg. A növények otthonokba kerülése és egyben erőteljes eltárgyiasodása az 1840-es évektől követhető. Ekkor érkezett Európába a ma ismert szobanövények zöme, amelyek előbb az arisztokrácia télikertjeiben a jólét szimbólumai, majd a javuló élet- és lakhatási körülményeknek köszönhetően a középosztály lakásainak díszeivé váltak.
A Práter 63 tereiben felépülő zöld telepek növény-tagjai a diákok szubjektív döntésein, kötődésein alapulnak. A projektben nem az esztétikum, hanem az azonosulás, a személy és a növény közötti persona, egy „növényi identitás” kialakítása volt a cél. Ennek révén a diákok a választott szobanövényről, annak tulajdonságairól és gondozásáról, a térről és önmagukról is gondolkodtak, különböző szempontok szerint – szimpátia, választott hely – szerveződtek ideiglenes közösségekké, amelyekhez a Lehetőségek tere tagjai is csatlakoztak. Az installációban a növények a közreműködők hangján szólalnak meg, megteremtve ezzel egy dialogikus viszonyt egymás és a néző között. A hangsúly tehát az „én” és „ő”, illetve „mi” kifejeződéseire helyeződik, ezzel megszüntetve, de legalábbis csökkentve az elidegenedést ember és növény között.

A Lehetőségek tere (Árva Judit, Gosztola Kitti) és a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum parképítő diákjainak közös projektje. A kiállításra készült installáció a Lehetőségek tere állandó elemét képezi.

Koncepció: Árva Judit, Gosztola Kitti

Közreműködők: a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum diákjai (Alföldi Bence, Bárdy Péter, Borsos Dániel, Czibere Zsombor, Farkas Máté Zsolt, Flóris Jázmin, Greguss-Kána Márk, Hangyási Levente, Harmati Csenge, Horváth László, Ignácz Szilárd, Kővári Laura, Sásdi Noémi, Schiff Ádám, Seres Piroska, Sillye Tamás, Simkó Balázs, Takács Zsuzsanna) és tanáruk, Kaszab László, valamint a Lehetőségek tere csapata

Szakmai tanácsadás: Hegyi Dóra
Grafika: Oláh Dóri
Fotó az installálásról: Vörös Anna