Várnai Gyula 2021 után jelentkezik újra önálló kiállítással az acb-ben. A művész új anyaga visszatér életműve egyik központi főmotívumához, a könyvhöz, és átvitt értelemben a tudásközvetítés témájához is. Várnai az utóbbi évtizedekben előszeretettel reflektál tudományos, illetve tudományos-fantasztikus témákra kiállításai alkalmával, most pedig a digitalizáció és a nyomtatott könyvkultúra közötti éles különbségekre világít rá. Míg a tudás megszerzése évszázadokon keresztül óriási figyelmet és energiabefektetést igényelt, addig napjaink olyan nagy publicitással bíró projektjei, mint például az emberi agyba épített Neuralink azzal az illúzióval kecsegtetnek, hogy a tudás megszerzése végtelenül leegyszerűsödik és időtartama is lerövidül. Várnai a fenti folyamatokkal kapcsolatos dilemmákra reflektál a maga eszközeivel, ahogy tette azt már a 2024 nyarán megvalósult köztéri művében is, ahol a közönség egy hatalmas könyvespolcot mászhatott meg a budapesti Ferenc téren. Az acb Plus kiállításán szereplő műveinek a technikájával is reflektál a fenti kérdéskörökre, felvonultat ugyanis számos 3D tollal létrehozott művet, valamint ezekkel kombinált fényinstallációt is bemutat.

A Dunaújvárosban élő Várnai Gyula (1956) művei számos hazai és külföldi magángyűjtemény mellett megtalálhatók olyan magyar közgyűjteményekben, mint a budapesti Ludwig Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum, vagy a Szombathelyi Képtár. A Munkácsy-díjas Várnai 2017-ben képviselte Magyarországot az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálén. Kiállított a fentieken kívül többek között a debreceni MODEM-ben, a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben, a budapesti Kiscelli Múzeumban, a lipcsei GfZK-ban is és rijekai Modern és Kortárs Művészeti Múzeumban.