A kilencvenes évek elején induló Braun András az évtized közepére olyan festői nyelvet alakít ki, amely számos ponton kötődik hazai és nemzetközi tendenciákhoz, mint az op- illetve a pop-art, a minimalizmus, vagy a konceptuális festészet, de valójában nem csatlakozik egyik irányzathoz sem. Egyéni, strukturalista látásmódja eleinte absztrakt képi elemekből, organikusan, konstruktívan vagy szeriálisan építkezik. Későbbi képein egy-egy motívumot környezetéből kiragadva, azt tetszőlegesen ismételve hozza létre a látványt, amely a hirtelen jött kapitalizmus reklámiparának képdömpingjére és látásmódjára ironikus, néha groteszk módon reflektál. A kilencvenes évek végétől festményei kizárólag négyzet formájúak és egyre inkább jellemzi őket az a fajta ornamentális komponálás, amely a motívumokból organikusan építi a kompozíciót. Az erőteljes, sokszor harsány színek, a gyakran koncentrikusan kavargó erővonalak és az emberfeletti méretnek köszönhetően a látvány gyakran hipnotizálja nézőjét.

Braun előszeretettel kísérletezik az anyaggal, játszik a technikákkal: karcol, visszatöröl, applikál, maszkol, ragaszt és fújja a felületet. A vizuális környezet részletformáit gyűjti, majd képépítő elemként, jó értelemben vett barkács módon használja fel festményein.

Braun motívumai között több visszatérő vizuális elemet is felfedezhetünk; gyakoriak a koncentrikus, vagy egymásba átható körformák, a gömbök, a szem retináját vagy sejteket idéző formák. Az életlenségek és kemény élek váltakozása többnyire dinamikus, mozgás érzetét keltő kavargó kompozíciókban kapcsolódik. A középpont vagy több centrum körül keringő, azokból kifejlődő motívumok, annak ellenére, hogy legtöbbször az emberi tervezés eredményeként születő szabályos formák, mégsem a konstruktív képszerkesztés szabályai szerint, hanem leginkább természetes folyamatok (fraktálok) szabályszerűségét követve rendeződnek és fejlődnek ki a szemünk előtt. Az emberi elme alkotta alakzatok természetes formákként kezdenek viselkedni; mintha a műalkotás a természet organikus formáinak szabályszerűségeit követve magától fejlődne, burjánozna, terjedne tovább.

Művein a XXI. század festészeti eredményeit és látványos képeit a hindu jantrák formájába foglalja. A világmindenséget megjelenítő minta így válik a kort ironikusan tükröző szekularizált médiummá, amely egyszerre működhet pszichedelikus látomásból születő dimenziókapuként, korának groteszk lenyomataként, vagy díszítő falikárpitként. Szellemes címadásai olyan új dimenziókkal gazdagítják a képek értelmezését, hogy a befogadó úgy érezheti, mintha a kép megpillantása előtt még jól megpörgették volna a tengelye körül.

Schneller János
Budapest, 2023. október 27.

- - -

A kiállítás ingyenesen látogatható december 8-ig a Horánszky utca 5. első emeletén.
Nyitvatartás: szerdán, csütörtökön és pénteken 13-tól 18 óráig; szombaton bejelentkezéssel a hello@residentart.com e-mail címen