Lovas Ilonára emlékezik az Inda Galéria április 28-án nyíló kiállítása. A 2021. augusztusában elhunyt művész életművéről már eddig is születtek jelentős tanulmányok, de hagyatéka még átfogó múzeumi feldolgozásra, rendszerezésre, katalogizálásra vár.

 

A mostani megemlékezésre a galériánál lévő munkák, valamint, az örökösök jóvoltából, az említett hagyatékban található darabok közül választottunk ki néhányat. A pálya különböző szakaszaiból származó idézeteket a fizikai és spirituális elindulás, úton levés és megérkezés, a táplálék és az úton leselkedő veszélyek tematikus motívumai kötik össze. A videók, az üvegre applikált, kiszárított állati belek, a fotó és az organikus anyag kombinációi a művész médiumhasználatának, élő és élettelen anyagokról való gondolkodásának sok jellegzetességét is példázzák.

 

A Kossuth-díjas, Munkácsy Mihály-díjas, Ferenczy Noémi-díjas, Príma díjas, érdemes művész Lovas gyakorlatának a gondolati és az ehhez kapcsolódóan alakuló anyaghasználati ív, az organikusan alakuló, folyamatában követhető következetesség mellett – amelyből a kiállítás jellegénél és a galéria fizikai adottságainál fogva csak néhány pont felmutatására vállalkozik – van egy fontos visszatérő eleme, ami egy hommage kiállításban különleges szerepet kap. Ez az elem a szellemi közösség keresése és megtalálása, a más művészekkel való kollaboráció. Ennek jegyében, vagy inkább erre emlékezve jelenik meg a tárlaton az Ilonával több alkalommal közösen kiállító Berhidi Mária és Imre Mariann egy-egy munkája.