„Festészeti programom, hogy a spontán gesztusok, és érzéki színek közvetlen életszerűsége mellett a képek lét- és sorsesemények jelképes erejével is rendelkezzenek. Számomra a festészet moralitása nem külsődleges indíttatású efemer téma, hanem szublimáltságában is általános érvényű vizuális konzekvencia, ahol az anyagiságában megvalósult festmény minősége összeolvad a tartalmi összetevőkkel. A tradícióba nem bezárva, hanem a folytonosság által jó értelemben beágyazódva, jelentéssel telítettek maradjanak az összetett ikonográfiai örökségek. Élethelyzetek, mint vizualizált dialógusok láncolata egybefüggő sorozattá válnak képeim sorában. Számomra a klasszikusnak nevezhető európai festészeti örökség nem a régi látvány illuzórikus elérése, hanem hit a festészet folytonosságában. Ideám, hogy a képek újra, szinte médium jelleggel részei legyenek a mostani életfolyamnak."