A LITOGRÁFIA ÉS AZ ALGRÁFIA

Újra nyomtatunk! Grafikai műhelysorozatunkban ezúttal a síknyomtatás klasszikus válfajával, a litográfiával, és annak modernebb változatával, az algráfiával ismerkedünk a Zichy-kastély udvarán.
A nyomtatáshoz szükséges mészkő- és alumíniumtáblákról, valamint a jó hangulatról Novokrescsenszkov Tamás és Szili József vándornyomdászok gondoskodnak, akiktől az élvezetes szakmatörténeti bevezető után a technikai fogásokat elsajátíthatjuk.
A workshop alatt készült nyomatokat a résztvevők hazavihetik!
Alois Senefelder készített először kőnyomatot 1796-ban, és alig három évvel később már a budai várban lévő Városházán is működött egy litográfiai síknyomtató. A litográfia a 19. század egyik legkedveltebb sokszorosító technikája lett, látképek, térképek, plakátok mellett az első magyar postabélyeg is kőnyomtatással készült, 1871-ben. Az eljárás során a simára csiszolt kőlapra különleges, koromból és zsírból készült litográfiai krétával rajzolnak, majd a kőlapot megnedvesítik, és olajos nyomdafestéket raknak rá, ami a rajz vonalain megtapad, a vizes felületen viszont nem, így az odakerült felesleges festék letörölhető. A nyomtatásra szánt papírlapot a kőlapra helyezik, majd hozzápréselik. A nagy nyomásra az olajos részek átadják a festéket, így jön létre a litográfia. A litográfiánál fizikailag egyszerűbben és olcsóbban, akár otthon is előállítható a modernebb algráfia. A csiszolt mészkő helyett alumíniumlapra készült algráfiára a különleges színátmenetek és a vékony vonalak élessége jellemző.

Regisztráció: kassakmuzeum@pim.hu
Belépőjegy: 1500 Ft (felnőtt), illetve 1000 Ft (diák/nyugdíjas)
A belépő az időszaki és az állandó kiállítás megtekintésére is érvényes.