Megmutatni a láthatatlant. Feltárni a láthatóság fizikai és fogalmi határait, és 21. századi módszerekkel újra rákérdezni a képalkotás, a képérzékelés és képértés alapkérdéseire. Az INDA Galériában kiállított válogatás három fiatal fotográfus ezekre kérdésekre vonatkozó, hasonló indíttatású, ám formáiban, eszköztáraiban radikálisan eltérő, személyes stratégiáit mutatja be.

 

Unseen című sorozatában Bilák Krisztina különböző technikai eszközöket, például infravörös megvilágítást vet be a valóságról alkotott kép érvényességének, a valóságfeltárás folyamatának tanulmányozására. Abból kindulva, hogy a látható spektrumba eső fénytartomány csak bizonyos spektrumbeli valóságra világít rá, s ezért az általános ábrázolási módok is ilyen jellegű megörökítésre törekednek, megkérdőjelezi a valóságról a szemmel látható alapján alkotott képünk érvényességét, és felveti a kérdést, vajon képes-e a fotográfia megjeleníteni belső képeinket. A fotográfia folyamatát megfordítva ezután nem a valóságból képez le egy részletet, hanem mentális képet projektál. A fotográfiát felderítő eszközként tekinve határhelyzeteket épít fel, szabad értelmezésre hívva a nézőt.

 

A Fehér Vera Fill nothing című csendéletei olyan tárgyakról készültek, amelyeket megveszünk és fogyasztunk, de nem látunk az ideálisnak mutatott képek mögött húzódó, cseppet sem ideális valóság mélyére. Sőt, az marketing szempontok szerint felépített, vágyhatóvá maszkírozott imázsok kifejezetten elfedik a lényeget, a nem szépet. A Fill nothing sorozatban azonban az ismert, kívánhatóvá redukált tárgyakkal azonos rangra emelkedik a háttér. Hímzett képein, köztük a Recurring problems és a Tear a party darabjain a varrással új rétegeket, új tartományokat visz a fotókon megjelenő állapotokra, helyzetekre. A varrás gesztusa révén visszatérve a képben látható valóságdarabokhoz, újraélve azokat, tágítja a képek jelentését, néhol átértelmezve arányaikat, vagy éppen megmutatva semmi voltukat.

 

Vadászi Zoltán 1/0 című projektjében a képek a nem érzékelhető valóságok párhuzamos jelenlétére reflektálnak. A művészet és tudomány régóta vizsgált és vitatott határait átlépve orvosi képalkotó és diagnosztikai eszközökkel (CT, MRI, US ) dolgozik. Egyszerre hívja fel a figyelmet a szimultán valóságok létére, valamint a megfigyelő kulcsszerepére, aki az alternatív valóságok közötti választ és kiemel, illetve éppen csak egy az új, az összes többivel azonos rangú és érvényű valóságot generál a leképezés által. A medikai eszközökkel Vadászi előre definiált vagy ad-hoc fizikailag nem jelen lévő levegő entitásokat szkennel három dimenzióban. Ezek az objektív valóság töredékeiként funkcionálnak, hiszen a nem látható részecskék a vizsgálat során folyamatosan ki és belépnek a megfigyelés szubjektív teréből és terébe, modellezve ezzel a szuperpozíciót.

 

Az INDA Galéria ezen a kiállításon immár második alkalommal mutat be olyan fiatal művészeket, akik részt vettek a Capa Központ tavaszi Budapest Portfolio Review-ján. A Fehér Vera munkái jelenleg is szerepelnek a Központ A hibáinkkal együtt című kiállításán.