esemény
Kollektív álmok és burzsuj villák – A magyar CIRPAC-csoport helyszínrajza | Molnár Farkas, Fischer József | Centrális Galéria

kurátor | Zsámboki Miklós, Székely Katalin

megnyitó | 2019. szeptember 3. 18:00

a kiállítást megnyitja | Rév István, igazgató OSA Archívum, Kádár Bálint, a Kortárs Építészeti Központ elnöke

web | http://www.osaarchivum.org/hu/...

a kiállítás bezárása | 2019. szeptember 15.

cím | Centrális Galéria, 1051 Budapest Arany János u. 32.

Térkép

Kollektív álmok és burzsuj villák – A magyar CIRPAC-csoport helyszínrajza

Blinken OSA Archívum, Centrális Galéria
2019. május 4. – szeptember 15.

A kiállítás és a Budapest100 idei, A Bauhaus nyomában című hétvégéjének közös nyitóeseménye: 2019. május 3., 18:00
Köszöntőt mond:
Rév István, a Blinken OSA Archívum igazgatója
Kádár Bálint, a Kortárs Építészeti Központ elnöke


A két világháború között a CIRPAC-csoport volt az „Új építészet” egyik legfontosabb képviselője Magyarországon. A Bauhaushoz, illetve annak szellemiségéhez több szálon kötődő Molnár Farkas, Fischer József és társaik tevékenysége átlépte az építészet határait. Társadalmi kérdésekben írtak publikációkat, szerveztek előadásokat, rendeztek kiállításokat – akár a hatalommal is konfrontációt vállalva. Helyszínrajzukon így építészeti eredményeik mellett az 1930-as évek összetett politikai kondíciói is megjelennek.

Az egyes nemzeti CIRPAC-csoportokat a nemzetközi modern építészeti szervezet, a CIAM első kongresszusa hozta létre 1928-ban. A CIRPAC-csoportok feladata volt, hogy a CIAM-kongresszusokon meghatározott építészeti, urbanisztikai irányelveket közvetítsék mind a szakmai és a nagyobb nyilvánosság, mind a megrendelők és a döntéshozók irányába. Ennek megfelelően a magyar CIRPAC-csoport tevékenysége is az 1920-as, 1930-as évek – a világháború, Trianon, illetve a gazdasági világválság nyomán kialakult – lakhatási válságára összpontosult. Tervezői megbízásaik mellett a CIAM-kongresszusok és általánosan az új építészet vívmányait népszerűsítették publikációkon, előadásokon és kiállításokon. A leginkább Molnár Farkas és Fischer József építészek által meghatározott kollektíva átlépte a szokványos építészeti kereteket, a csoport tagjai önmagukat nem pusztán az építészeti mező, de egy tágabb társadalmi folyamat szereplőiként értelmezték. Helyszínrajzukon így a követendő vagy ellensúlyozandó külföldi szakmai hatások mellett a hazai és nemzetközi társadalmi-politikai terepviszonyok is láthatóvá válnak. Ezen a helyszínrajzon a tervek és megvalósult épületek – kollektív álmok és burzsuj villák – nem építészeti, hanem közéleti létesítményekként jelennek meg, a nyilvánosságért folytatott harc taktikái és eszközei, valamint a kortárs (művészeti, értelmiségi, politikai) körökkel kötött alkalmi szövetségek mellett.

A magyar CIRPAC-csoport történetének bemutatásán keresztül a kiállítás ahhoz az elmúlt években folyó diskurzushoz csatlakozik, amely a 20. századi történelemben keres a mára nézve tanulságos mintázatokat. Nemzetközi folyamatokba illeszthető tevékenységük azért is figyelemre méltó, mert építészként építészeten túli, társadalmi kérdésekben foglaltak állást. Ez akár a hatalommal vállalt konfrontációhoz is vezetett; a falak, amelyekbe ütköztek és a válaszutak, amelyekre kényszerültek, az 1930-as évek összetett politikai kondícióit rajzolják ki.

A kiállítás társrendezvénye a Budapest100 idei, A Bauhaus nyomában című hétvégéje.

Blinken OSA Archívum, Centrális Galéria
1051 Budapest, Arany János utca 32.
kedd–vasárnap 10:00–18:00

Jótanács

Ha egy névre vagy címre kattint az artRoll oldalakon, akkor az ikOn kilistázza, hogy az adott személy vagy esemény hol fordul elő az ikOn oldalain.