A Moszkvában élő alkotó az úgynevezett poszthumán művészet emblematikus képviselője. 1988 óta rendszeres résztvevője nemzetközi kiállításoknak és fesztiváloknak. Monumentális, ugyanakkor részletgazdag, polimer anyagokból, esetenként 3D nyomtatással készült szobrai, reliefjei mellett főként kinetikus, mozgó szerkezeteket és interaktív installációkat készít, mozgóképekkel, hangfelvételekkel egészítve ki azokat. Alkotásai a tudomány, művészet és technológia szintézisén alapulnak, létrehozásukban gyakran mérnökökkel, programozókkal dolgozik együtt.

Első magyarországi tárlatának fókuszában a Mérgező antropocentrizmus című sorozat áll, amely az emberi populáció kiszolgáltatottságát, a fizikai test és a tudat változását tematizálja. Az emberiség – Kavarga értelmezésében – hamarosan megtagadja biológiai énjét, elválik fizikai testétől. Ám ez a különleges művészeti projekt nem pusztán az emberi és nem emberi közötti összefüggéseket kutatja, nem pusztán az organikus természet és a geometrikus technológia oppozíciójában mutatja fel a populáció változását, hanem mindenekelőtt az embert a világ középpontjává és végső céljává tevő antropocentrikus felfogás krízisében. Plexi hengerben, hasábban felhalmozott vagy esetenként önálló formává összeálló tárgyakat látunk, olyan hulladékokat és saját világukat túlélő anyagokat, amelyek egyfajta folyamként hömpölyögnek egy ingoványos, posztapokaliptikus tájban. A művész által a helyszínen installált tárlat egy poszthumán vízió nyomasztó világába vezeti be a látogatót.