Huszárik Zoltán rövidfilmjei | Gelencsér Gábor
megnyitó | 2018. szeptember 6. 18:00
web | https://www.facebook.com/event...
cím | Műcsarnok Előadóterem
Elégia (19 perc, 1965)
Capriccio (18 perc, 1969)
Amerigo Tot (18 perc, 1969)
Tisztelet az öregasszonyoknak (12 perc, 1971)
A piacere (20 perc, 1976)
Az alkotásokhoz Gelencsér Gábor filmesztéta fűz bevezetőt.
Huszárik filmográfiája mindössze tizenhat tételt számlál. Ebből a két egész estés játékfilm mellett (Szindbád, Csontváry) az öt szerzőinek nevezhető rövidfilm emelkedik ki: a Balázs Béla Stúdióban forgatott Elégia és Capriccio, valamint a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdióban készült Amerigo Tot, Tisztelet az öregasszonyoknak és A piacere (Tetszés szerint).
Ahogy Huszárik egész művészete, úgy rövidfilmjeinek világa is kivételes szemléleti és stílusegységet mutat. Valamennyi munkája az emberi létezés alapkérdéseit kutatja. A rövidfilmekben e kérdéseknek is a tovább már nem bontható alapja fogalmazódik meg legtöbbször: a halál. Mindehhez képest különösen meglepő, hogy a rövidfilmeken is jól felismerhető Huszárik szemléletmódjának iróniája.
A szemléletinél, ha lehet, még egységesebb képet mutat a rövidfilmek stílusa. Gondolatiságukat különböző motívumok, motívumcsoportok fogalmazzák meg, a szerkezetet pedig a motívumokból felépülő hosszabb filmnyelvi egységek, az úgynevezett szekvenciák váltakozása és ismétlődése, azaz szeriális szerkesztésmódja építi fel. A motívumkincs legnagyobbrészt természeti képekből tevődik össze. A természeti képek a gondolatiság örökérvényűségével hozhatók összefüggésbe, hiszen azokban kevésbé jelenik meg a korhoz kötöttség, illetve eleve magukban rejtenek mitologikus jegyeket. A motívumkincs formai megszervezésében a montázsé a főszerep: a montázs alakítja ki az egyes szériákat csakúgy, mint a szériák váltakozását és ismétlését. Ezen túl a montázsnak a képek tartalmától nem elválasztható, de sajátos hatása a ritmusszervezésben mutatható ki, összefüggésben a filmek esztétikai megformálásához szorosan kapcsolódó zenével. Végül kiemelendők még a szerzői rövidfilmek képi fogalmazásmódjának állandó kézjegyei: a totálok és a nagyközelik éles szembeállítása, a gyors ki-bevariók, a hasonlóan gyors rántások, a torzító nagyközelik, a sziluettképek. Mindezen eszközök együttes jelenléte hozza létre Huszárik rövidfilmjeinek egységes, jól azonosítható szerzői stílusát.
Gelencsér Gábor
Ha egy névre vagy címre kattint az artRoll oldalakon, akkor az ikOn kilistázza, hogy az adott személy vagy esemény hol fordul elő az ikOn oldalain.