esemény
Huszárik Zoltán rövidfilmjei | Gelencsér Gábor | Műcsarnok

megnyitó | 2018. szeptember 6. 18:00

web | https://www.facebook.com/event...

cím | Műcsarnok Előadóterem

Térkép

Elégia (19 perc, 1965)

Capriccio (18 perc, 1969)
Amerigo Tot (18 perc, 1969)
Tisztelet az öregasszonyoknak (12 perc, 1971)
A piacere  (20 perc, 1976)
Az alkotásokhoz Gelencsér Gábor filmesztéta fűz bevezetőt.

Huszárik filmográfiája mindössze tizenhat tételt számlál. Ebből a két egész estés játékfilm mellett (Szindbád, Csontváry) az öt szerzőinek nevezhető rövidfilm emelkedik ki: a Balázs Béla Stúdióban forgatott Elégia és Capriccio, valamint a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdióban készült Amerigo Tot, Tisztelet az öregasszonyoknak és A piacere (Tetszés szerint).

Ahogy Huszárik egész művészete, úgy rövidfilmjeinek világa is kivételes szemléleti és stílusegységet mutat. Valamennyi munkája az emberi létezés alapkérdéseit kutatja. A rövidfilmekben e kérdéseknek is a tovább már nem bontható alapja fogalmazódik meg legtöbbször: a halál. Mindehhez képest különösen meglepő, hogy a rövidfilmeken is jól felismerhető Huszárik szemléletmódjának iróniája.

A szemléletinél, ha lehet, még egységesebb képet mutat a rövidfilmek stílusa. Gondolatiságukat különböző motívumok, motívumcsoportok fogalmazzák meg, a szerkezetet pedig a motívumokból felépülő hosszabb filmnyelvi egységek, az úgynevezett szekvenciák váltakozása és ismétlődése, azaz szeriális szerkesztésmódja építi fel. A motívumkincs legnagyobbrészt természeti képekből tevődik össze. A természeti képek a gondolatiság örökérvényűségével hozhatók összefüggésbe, hiszen azokban kevésbé jelenik meg a korhoz kötöttség, illetve eleve magukban rejtenek mitologikus jegyeket. A motívumkincs formai megszervezésében a montázsé a főszerep: a montázs alakítja ki az egyes szériákat csakúgy, mint a szériák váltakozását és ismétlését. Ezen túl a montázsnak a képek tartalmától nem elválasztható, de sajátos hatása a ritmusszervezésben mutatható ki, összefüggésben a filmek esztétikai megformálásához szorosan kapcsolódó zenével. Végül kiemelendők még a szerzői rövidfilmek képi fogalmazásmódjának állandó kézjegyei: a totálok és a nagyközelik éles szembeállítása, a gyors ki-bevariók, a hasonlóan gyors rántások, a torzító nagyközelik, a sziluettképek. Mindezen eszközök együttes jelenléte hozza létre Huszárik rövidfilmjeinek egységes, jól azonosítható szerzői stílusát.

 

Gelencsér Gábor

Belépőjegy: 800 Ft

Jótanács

Ha egy névre vagy címre kattint az artRoll oldalakon, akkor az ikOn kilistázza, hogy az adott személy vagy esemény hol fordul elő az ikOn oldalain.