Rákóczy Gizella a hazai és nemzetközi geometrikus művészet megkerülhetetlen alkotója. Festészete hosszú évtizedekig szoros összefüggésben állt a számok bizonyos rendszerével. 1976-tól egy régi skóciai sírábra kapcsán a négykarú spirálokkal és azok számtörvényeivel kezdett foglalkozni. A négykarú spirálok magjából kiindulva – kombinatorikai módon – a festészet nyelvére leképezhető rendszert állított fel. Két évtizeden keresztül készült papír alapú tempera-, illetve szitanyomatmunkái rendszerelméletének matematikai összefüggéseit jelenítik meg.

A négykarú spirálok számtörvényeinek temperaképeit 1998 után az akvarell váltotta fel, és a technikával kapcsolatos rövid útkeresést követően a művész a transzparens matéria tónusárnyalatait Fibonacci lineáris rekurzív sorozatának matematikai képlete szerint kezdte el rétegezni. Az ismétlődő lépésekből álló műveletsorozat törvénye révén 2-től egészen 168 rétegnyi festék helyezhető egymás fölé. A Rákóczy Gizella által kikísérletezett technikának köszönhetően azonban a nagyon sok egymás fölé helyezett réteg is homogén, ragyogóan áttetsző színmezőket eredményezett.

A spirálkarok permutációit megjelenítő akvarellsorozatokkal párhuzamosan a művészt azonban egy másik kérdéskör is mindvégig foglalkoztatta: az évkör, vagyis a krétai vonalú labirintus problémája. A krétai vonalú labirintusformában Rákóczy Gizella elméleti kutatásainak és rendszerelméletének szinte minden szála egyesül.

Művészetének analitikus, struktúrákban és sorozatokban gondolkodó minuciózus jellege sok szálon rokonítható Richard Paul Lohse és Agnes Martin művészetével.

Festészetének rendszerelvűsége és a geometrikus-konstruktív hagyományokhoz kötődése okán Rákóczy Gizella több szakmai szervezethez is csatlakozott, így tagja volt a Nemzetközi Szimmetria Társaságnak és a Magyar Vízfestők Társaságának.

Zsikla Mónika

Megnyitó: 2018. szeptember 20., 18:00

Megnyitja: PETRÁNYI ZSOLT művészettörténész

Kurátor: ZSIKLA MÓNIKA művészettörténész

Közreműködik: ROZMÁN LAJOS – KLARINÉT

Elhangzik: Sári József: Valet – Szervánszky Endre emlékére

///////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

Gizella Rákóczy is an important representative of Hungarian and international geometric art. For decades, her painting was closely tied to a certain numerical system. In 1976, she began to investigate the four-armed spiral and its numerical laws in connection with a diagram on an old Scottish grave. Setting out from the core of the four-armed spiral, Rákóczy established a system through combinatorics that could be rendered in the language of painting. Her works on paper created over the course of two decades – tempera paintings and silk screen prints – reflect the mathematical correlations of her system theory.

After 1998, the tempera works based on the numerical laws of the four-armed spirals were replaced by aquarelle paintings, and following a brief exploration of the potentials of the technique, Rákóczy began to layer the transparent material’s tonal possibilities according to the famous Fibonacci linear recurrence sequence. Following the principle of the sequence based on repetitive steps, layers numbering between 2 and 168 can be applied on top of one another. Owing to the techniques worked out experimentally by Rákóczy, even when there are numerous layers on top of one other, this creates homogenous and brilliantly translucent colour fields. Parallel to the aquarelle series depicting the permutations of the spiral’s arms, Rákóczy was also occupied with another set of problems, namely the cycle of the year, in other words the question of the Cretan labyrinth. In the form of the Cretan labyrinth, almost all of the threads of Rákóczy’s research, experiments, and system theories meet.

Given the manner in which her painting was based on system tenets and tied to geometric constructive tradition, Rákóczy joined several professional organizations, including the International Society for the Interdisciplinary Study of Symmetry and the Society of Hungarian Watercolourists. The analytic, punctilious quality of her art and its ties to structures and sequences can be linked to several threads in the paintings of Richard Paul Lohse and Agnes Martin.

Mónika Zsikla

Opening: 20 September, 2018, 6 pm

Opening speech: ZSOLT PETRÁNYI art historian

Curator: MÓNIKA ZSIKLA art historian

Musical performance: LAJOS ROZMÁN

on the clarinet playing: József Sári: Valet – In Remembrance of Endre Szervánszky