Gyarmati Zsolt 50. születésnapjának ünnepléseként a művész különböző korszakainak alkotásaiból válogatott visszatekintő kiállítást rendezünk az Artpool P60-ban.

 

Kiterjesztett festészete az általános értelemben vett vizuális (tömeg-, azóta egyre inkább digitális) kultúrának kiszolgáltatott befogadó erre adható szubjektív reakcióját fogalmazza meg táblaképben, elektrográfiában, installációban, mozgóképben. Ez az analitikus folyamat, amely során a ránk záporzó képi információ-áradatot értelmezni próbáljuk, egyfelől tekinthető a ma már külön betegségtípusként elfogadott IOS (information overload syndrome: információ-túladagolás szindróma) okozta trauma földolgozási munkájának is.

 

A kezdeti kollázs-elven építkező, a street art, képregények, Basquiat, az új vadak hatásait ötvöző műveket követően Gyarmati Zsolt az értelmüket vesztett vizuális törmelékekből újfajta, soha sem látott mutáns lények portrészerű kvázi-ikonjait alkotta meg. Legújabban a digitális „mozgékony képek” pixelekre szétesett, vagy azokból építkező, közismert mémjeinek – Teréz anyának, Miki Egérnek, üvöltő csimpánzfejnek vagy Jurij Gagarinnak – a tisztaságáról egyáltalán nem híres infosztrádán történő közlekedését, egymás közti hibridizációját, fölbukkanását vagy alámerülését ábrázolja hagyományos és az anyag mivoltát hangsúlyozó festői eszközökkel.