Hol vannak a szorgalmas képzőművészek?
Milyen egy kubista témájú kocka?
Hogy néz ki a becsvágy?

Egyszerűek a kérdések, ha előttünk vannak a válaszok.

GERBER Pál munkássága a nyolcvanas évek elején indult, de a hetvenes évek Magyarországában, valamint a késő-posztmodern európai kultúrában gyökeredzik. Humorral és iróniával átitatott művészeti nyelvet beszél. Kiállításait egységes gondolati és képi installációként kezeli, gyakran használja a táblakép síkját verbális közlésre, ezen 'szövegművek', aforizmaként meghatározzák befogadásuk útját. Ezek mellett szerepeltet hagyományos technikával készült figurális festményeket, rajzokat, amelyek oldott, de biztos kezű, lecsupaszított tárgyiasult megjelenésükkel mindig valamely fogalmi közlés eszközei. GERBER művészete 'morális', még ha ezen kifejezés oly képtelenül is hangzik; a különböző művészeti médiumok bevonásával dolgozó alkotót az ember és a művész hétköznapi létezésének 'útja' foglalkoztatja. A nyolcvanas évek színes újfestészetét a saját nyelvére formálta és egy monokróm asszociatív, szimbolikus, a formákra és jelentésükre koncentráló önálló festészetet hozott létre. Festészete olykor keresztény, buddhista és hindu kultúrával megtermékenyített. Nem kötelezi el magát, egyszerűen csak a vizuális művészet eszközeivel moralizál. (Viltin Galéria)

HECKER Péter könnyen felismerhető, sajátos festői stílusa, egy a médiához és a médiumokhoz fűződő igen bonyolult viszony eredménye. Az egyszerű beállításokat részesíti előnyben, nagy előszeretettel használ alapszíneket és erős kontúrokat, gyakran a vászon egész felületét, még a kép széleit is bevonja a kompozícióba. Néha különböző sajtóorgánumokban, újabban az interneten talált képeket hasznosít, máskor teljesen abszurd szituációkat teremt. Művészete folyamatos játék, mely kimondottan szórakoztató és sajátosan humoros, de társadalmi és politikai vonatkozásai valamint kritikai éle miatt legalább annyira szatirikus és komoly. Számos festményének főszereplője a művészet és a festő maga, képeinek pedig igen fontos eleme a cím, mint „Művészettől zaklatott látgatók verekednek a múzeumban”, ahol valóban emberek esnek egymásnak a mindenható műtárgyak bizsergető hatása alatt. (Deák Erika Galéria)

KERESZTESI Botond munkái elsősorban a festészet médiumához köthetők. Többnyire fotót használ kiindulásként, amiket gyakran az interneten talál mindennapi tárgyakról, kombinálva saját készítésű fotóival. Legtöbbször banális, jól ismert, indusztriális motívumok transzformálva vallásos jelentéstartalomba egy képen belül. A sík és a tér, valós és fiktív áll egymással szemben kollázsszerűen. A kétdimenziós felületek és a háromdimenziós tárgyak képének kontrasztja érdekli. A munkákat a korai magyar avantgard festészet és a ’40-es évek plakátművészete inspirálja (Bortnyik Sándor, Kassák Lajos és az aktivizmus), az analitikus kubizmus vagy a ’80-as évek tárgykultúrája, reklámjai. Táplálkozik továbbá a számítógép virtuális felületeinek látványából, az internet világából, mint a stock-fotók vagy a 3D-renderelés effektjeiből. (art quarter budapest)