esemény
majdnem - Boros Mátyás képzőművész kiállítása | Boros Mátyás | Resident Art

kurátor | Schneller János művészettörténész

megnyitó | 2017. október 19. 19:00

a kiállítást megnyitja | Mészáros Flóra művészettörténész

web | https://www.facebook.com/event...

a kiállítás bezárása | 2017. december 1.

cím | Resident Art Budapest

Térkép

Elméletekben mindenki kiváló!
Rengeteg elképzelésünk van arról, milyen lenne az ideális közösség, életforma, környezet, kapcsolat és még hosszan sorolhatnánk... természetesen az ideális fogalma egyénenként változó, de akadnak átfedések.
Ami mindenképpen közös pont, hogy a valóság gyakran rácáfol az elméleteinkre, a legképtelenebb helyzeteket tárva elénk.
Keresve sem találhatnánk groteszkebbet, mint a világ − nevezzük valóságnak −, amiben élünk.

Boros Mátyás grafikai munkáiban évek óta átlépi a szűkebb értelemben vett grafika határait, és az installáció, az objekt, valamint legújabban a ready-made irányába is elmozdul. A grafika dimenziói által meghatározott felületet az itt kiállított minden egyes műben elhagyja és kilép a térbe, mintha szűknek érezné a felület nyújtotta lehetőségeket. Boros művészetében ez az elmozdulás, a dimenziók és műfaji határok átlépése nem öncélú játék, hanem minden esetben a tartalom formára gyakorolt hatásának eredménye, ahol a mű értelmezéséhez a hordozó legalább annyit hozzáad, mint az ábrázolt forma.

Témaválasztásában Boros szívesen nyúl a kollektív képi emlékezet toposzaihoz, akárcsak a hétköznapi tárgyak világához, amelyek megpillantása a ráismerés örömével hat ránk, hogy ugyanabban a pillanatban ez a jóérzés, a töredezettség, a torzítások és a befejezetlenség érzésével társulva elmúljon, és átadja a helyét a kellemetlen majdnem érzésének. A vizuális kielégülés gátjai; a hajtások, csonkítások diszharmóniát keltő formái frusztrálóan hatnak, amelyek már-már a művekbe való beavatkozásra, a rejtve maradt részek felfedésére, helyrehozására sarkallják a befogadót. A formák megjelenítésének élvezete és a töredékesség egyidejű érzése a műben és a befogadóban is feszültséget okoz, ami a kiállításon nem is kerül feloldásra.

A majdnem művek egyszerre utalnak a befejezetlenségre, a tökéletlenségre (imperfectum), amely az ideális, eszményi tárgyak, fogalmak e világi tökéletlen leképeződésének jelei, de ezzel együtt emberi lét töredezettségének metaforái is. Nehéz nem észrevenni a párhuzamot az installációk majdnem-állapota és a Boros által kiválasztott, majd átdolgozott remekművek tematikája között, melyek többségükben az európai kultúra emlékezetének képei, és mindegyik az ember töredékességét, befejezetlenségét, tévelygését tematizálja (Bűnbeesés, Vakok menete). A kiállítást végignézve majdnemségünk kiteljesítésében (perfectum) reménykedni felesleges, ugyanakkor együtt élni ennek tudásával megszokható, vagy legalább majdnem megszokható.

Schneller János
Budapest, 2017. október 13.

Jótanács

Ha egy névre vagy címre kattint az artRoll oldalakon, akkor az ikOn kilistázza, hogy az adott személy vagy esemény hol fordul elő az ikOn oldalain.