esemény
Bábképzetek | Németh Ilona | Műcsarnok

kurátor | Bán Ildikó

megnyitó | 2017. augusztus 22. 17:00

a kiállítást megnyitja | Zalán Tibor

web | http://mucsarnok.hu/kiallitaso...

a kiállítás bezárása | 2017. szeptember 24.

cím | Műcsarnok#Box

Térkép

Kosztolányi Dezső: BÁBOK [részlet]
[…] A báb nagyon hasonlít az emberhez s az ember nagyon hasonlít a bábhoz. Mikor az ősember az első halottat látta, nyilván döbbenten vette észre ezt az azonosságot. Az, aki imént még mozgott, ismerős arcával, hajával, tagjaival, úgy feküdt ott, mint önmagának megmerevedett szobra, mint egy viaszbáb. Első gondolata ez lehetett. Második gondolata mingyárt az, hogy legalább ezt a megfogható, lélektelen vázat utánozza, formába öntse. Harmadik gondolata pedig az, hogy valami agyafúrtság által életre keltse, lelket öntsön beléje […]

Németh Ilona egész alkotó pályáján színházi emberként dolgozott – bábosként, színészként, jelmez-, látvány- és legfőképpen bábtervezőként –, de a Műcsarnokban augusztus végén nyíló kiállítása végre arra is lehetőséget ad, hogy annak lássuk őt, ami eredendően mindig is volt: képzőművésznek.
A színházzal a 60-as évek végén került kapcsolatba a Képzőművészeti Főiskolán, amikor alapítóként csatlakozott az erősen politikai beállítottságú fiatalok társaságához, az Orfeóhoz. Ez egyszerre volt politikai vitakör, önképzőkör, különféle műfajokban dolgozó művészeti csoport – de legfőképpen aktív fiatalok közössége. Az Orfeo vezetője, Malgot István szerint ’68 után lehetetlenné vált a politikai cselekvés, ezért azt a kultúra területére kell áthelyezni. Így kezdtek a képzőművészek bábszínházat csinálni, mert ott a látvány segítségével gondolatokat is lehetett közölni. Németh Ilona itt, az Orfeo bábcsoportjában szeretett bele a bábszínházba. És ő volt talán az egyetlen, akit – bár soha nem politizált aktívan – azért rúgtak ki a Főiskoláról a 70-es évek elején, mert tagja volt a hatalom szemében gyanús Orfeónak.
Ezután évekig rajztanárként dolgozott (gyerekek között, szintén jó közösségben), majd csatlakozott az Orfeóból kiváló, Fodor Tamás vezette Stúdió „K” alkotóközösségéhez. Innentől kezdve ez a színház tölti ki az életét, játszott is, de a legfőképpen a látványért felelős. Neki is köszönhető, hogy a Stúdió „K” emblematikus előadásában, a Woyzeckben a bábjátéknak is kiemelt szerepe volt.
A bábszínházhoz a 80-as évek végén kanyarodtak vissza, amikor Fodor Tamás és alkotócsapatának egy része a szolnoki színházban dolgozott. Eleinte színészpedagógiai szándékkal készítettek előadást bábokkal, majd egyre inkább felfedezték (újrafelfedezték) a bábszínházban rejlő kivételes lehetőségeket. Ez vezetett oda, hogy az újjáalakuló Stúdió „K” – miközben nagyszerű felnőtt előadásokat is bemutat – a '90-es évek végétől a magyar gyerekszínházak meghatározó műhelye lett. Ez egyúttal Németh Ilona pályájának kiteljesedését is jelentette. Gyönyörű bábok sokaságát készítette és készíti máig, amelyek nemcsak a színészek kezében elevenednek meg, hanem akkor is élnek, ha alkotójuk egyszerűen csak odaülteti őket valahová: néznek bennünket, és ha hagyjuk, szavak nélkül is beszélgetni kezdenek velünk.

 

Jótanács

Ha egy intézmény nevére kattint, akkor az ikOn megmutatja az intézmény adatait és azt, hogy milyen események lesznek ebben az intézményben.